Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
IV. Interjúk, kritikák a muravidéki magyar irodalomról, a szlovén-magyar fordításirodalomról, a szomszédos Zala megye és a klasszikus magyar irodalom költőinek köteteiről
Költészetére jellemző a lázadás és a rezignáció motívumának a kettőssége. Költői arcélét a kiábrándultság, az egzisztenciális nyugtalanság és a spleen, a melankólia jellemzi, ezzel szemben pedig ragaszkodása a szülőföldhöz és a szülővárosához, Lendvához. Kettős teherként viseli el mint költő, és ábrázolja ezeket a motívumokat. Stílusára Ady Endre, József Attila és Illyés Gyula hatott. Életében egy verseskötete jelent meg 1961-ben Versek címmel, majd az utókor 1968-ban, halála után két évvel kiadott még egyet, a Szelíd intés című posztumusz verses kötetét. 1998-ban versei szerepeltek az Igét őrizve című szlovéniai magyar költők antológiájában. Költészetével és munkásságával több irodalmár és nemzetiségi politikus is foglalkozott. Bence Lajos irodalomtörténész 1983-ban írta meg kismonográfiáját Vlaj Lajos 1904-1966 címmel. 1984-ben Varga Sándor nemzetiségi politikus írt egy kétnyelvű biográfiát Vlaj Lajos életútja címmel, kiadva Vlaj születésének 80. évfordulójára/Zivljenska pot Vlaj Lajosa, izdano ob 80-letnici rojstva, amelyben megírta a költő és politikus életét és munkásságát a kezdetektől egészen a haláláig, mint szerző Vlaj Lajos életútjának tanulmányozását nem tekintette befejezettnek, de írásával, úgy érezte, hogy lerótta iránta régi baráti és elvtársi kötelezettségét. Ugyanabban az évben jelent meg egy tanulmány Penavin Olga tollából a vajdasági Üzenet című folyóiratban Vlajról. Gerold László vajdasági szótáríró 2002-ben közli biográfiai adatait a Jugoszláviai magyar irodalmi lexikonban. A költőről címmel 1968-ban a Szelíd intés című posztumusz verseskötetéhez Varga József írt utószót, amelyben elemzi és egyben értékeli irodalmi mércékkel a költő verseit. Mint könyvtáros és muravidéki magyar költő, Vlaj Lajos verseinek újrakiadását támogatnám, és kezdeményezem ennek az elvárásnak a közzé tételét éppen ennek a megemlékezésnek, emlék-konferenciának az alkalmával. Véleményem szerint Vlaj Lajosnak kiadott mindkét kötete megállta már az idő kihívását, és könyvészetileg elég rossz állapotban van, ezért ajánlanám egy újabb válogatott kiadását a verseinek, újabb elemzésekkel, utó- vagy előszavak közlésével, díszkötésben, keménytáblás kivitelezésben. De elképzelhető lenne az is, hogy ez a válogatott kötet két nyelven, magyarul és szlovénul jelenjen meg. A magyar verseket szlovénra is lefordíthatnák, tekintettel arra, hogy mindkét nemzet érdeklődik iránta Lendván és környékén. Én kezdeményezni fogom, hogy a Maribori Egyetem Fordítástudományi Tanszékén feladatként egy-egy Vlaj verset is lefordíttassanak a fordítójelölt egyetemistákkal. Véleményem szerint Vlaj Lajos a muravidéki magyarság és szlovénség köreiben elsősorban magyar költő volt, akinek a forradalmi tevékenysége háttérbe szorult, habár abban az időben, amikor élt (a 60-as évek közepéig), elsősorban nemzetiségi politikusként ismerték, verseivel kevésbé hatott. Manapság a muravidéki magyar értelmiség inkább a költőt tiszteli 163
