Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)

IV. Interjúk, kritikák a muravidéki magyar irodalomról, a szlovén-magyar fordításirodalomról, a szomszédos Zala megye és a klasszikus magyar irodalom költőinek köteteiről

— Vagy, arra gondol, hogy az újságírók formálói legyenek a magyar közösségnek és ne csak tájékoztassák a magyar közösséget a közélet eseményeiről?

— Igen, mondhatnánk így is. 1994-ben nagy fába vágtam a fejszémet, vagyis a gazdátlanná vált Népújságot próbáltam talpra állítani, akkor nem tudtam, hogy nehéz lesz ezt megvalósítani. Azonban számomra evidens volt, és az volt a célom, hogy minőségi újságírást próbáljak teremteni. Utólag rájöttem, hogy akkor szinte minden hiányzott, én sem végeztem újságírói pályát, és nem voltam teljesen felkészülve. Még kevésbé az olvasók, akiknek meg kellett tanulniuk a korszerű újságírás elvárásait, amelyekre a volt ideológiák sok mindent ráraktak a múlt század 60-as, 70-es, 80-as éveiben. Ezen kívántam lendíteni, ezért sokszor ért a vád, hogy a korábban imperatívusszá, jelszóvá „alacsonyuk” Népújságban már nem „a nép nevében a népért - mindenek fölött” elvszerűség és elvi hűség valósul meg. S már talán nem is a népé a kiadvány. Ezt azoktól kaptam, akik magukban nem tisztázták a múltat, akik nem a „nép hangját” követték. Igazából szándékosan nem a „nép hangját” akartam bevonni az újságba, hanem a népnek akartam közvetíteni, mondjuk egy-egy „népies” üzenetet, aminek nemzetépítő jellege is van, ami a megtartást szolgálja. Ez legtöbb esetben „ár elleni” cselekedetnek számított, de nagyobb baj nem származott belőle, hiszen a feltörekvő, jobbára képzetlen tanácselnökök, polgármester-jelöltek sem értették legtöbbször, mi történik, és miért történik mindez.-A muravidéki tudományosságkülön fejezetet kapott a tanulmánykötetében. Kezdve a Naptárban publikáló tanulmányíróktól egészen a profi kutatókig, akik már a Muratájban publikáltak és tudományos fokozatokkal is rendelkeztek. Kutatták a történeti múltját, irodalmát, néprajzát, könyvtártörténetét stb. a muravidéki magyarságnak. Milyen problémákkal küszködött a muravidéki magyar tudománytörténet, és ebből ma mi maradt még megoldatlan?

— Nagyon nehéz kérdés, mert amikor a 90-es évek elején megalakítottuk a Muravidéki Magyar Tudományos Társaságot, azt gondoltuk, hogy nagy szolgálatot teszünk a tudománynak, végül is annak a kevés számú magyar nemzetiségű tudós értelmiséginek, akik itt élnek a vidékünkön. Sajnos egyesületi szinten nagyon sok buktatója volt ennek a munkának. Az biztos, hogy sikerült néhány alapművel gazdagítani a muravidéki magyar tudományt, amelyek műfajilag doktori disszertációk voltak és fontos alapművek, amelyek a muravidéki magyarságról szólnak. Végre a mi irodalmunkkal, néprajzunkkal, történelmünkkel stb. kezdtek el foglal156