Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)

IV. Interjúk, kritikák a muravidéki magyar irodalomról, a szlovén-magyar fordításirodalomról, a szomszédos Zala megye és a klasszikus magyar irodalom költőinek köteteiről

huzamos történetek című művéről. Ez utóbbi könyvre, mint a művészi artikuláció csúcspontjára tekintek. Az irodalomközvetítésbeli szerepem az, hogy műveket ajánlok a kiadóknak, itt is meg ott is, mármint magyar műveket nálunk, szlovéneket Magyarországon. Moderátorként irodalmi esteken veszek részt, szlovén-magyar művek elő- és utószavainak szerzője vagyok, ajánlom a szerzőket a különböző irodalmi manifesztációkra stb. Mondhatom, némi iróniával, hogy benne vagyok az irodalom körforgásában, és igen, személyesen is ismerem a kortárs magyar és szlovén szerzőket, és persze ők is engem.

— Tudományos cikkeidben az irodalom és a kulturális identitás kölcsönhatásával is foglalkozol, illetve a posztmodem identitással. Ebben a diskurzusban milyen megállapításokat írtál le?

— A kulturális identitás témaköre mindig is érdekelt, mivel én egy olyan miliőbe születtem bele, melyben a kétnyelvűség, a kétkultúrájúság ontológiai alaphelyzetem, lételemem. Gondolkodásomban akarva-akaratlanul feltárul a bilingvális világtapasztalatom dimenziója. Kétnyelvű életkörülményemből kiindulva egy sajátos élet- és nyelvszemléletet képviselek, amely természeténél fogva kultúraközi. És ez a kultúra- és irodalomköziség, illetve komparatív gondolkodásmód nyilvánul meg a mindennapjaimban és tudományos elgondolásaimban. Nyelvembe és világomba bekerülnek azok az attribútumok, amelyek a kétnyelvű létezésben megélt sajátos élményvilágból táplálkoznak, sőt megmutatkoznak azok az árnyalatok, amelyek egy sajátos „magyar-szlovén kétnyelvű” kultúrát működtetnek. A két nyelv által közvetített kulturális információk nálam másként, másságukban jelennek meg. És pontosan ez érdekelt, hogy az irodalom által közvetített információk, milyen másságot mutatnak. Egyébként ez egy nagyon bonyolult kérdés, gyorsan össze lehet keverni a nemzeti identitás fogalmával, ami ideológiát termelhet. Aki nem érti és érzi a két identitásbeli különbséget, mindkettő mélységeit, rétegzettségét, az csak tudatlanul összevissza böfög, az a nemzeti identitásból kisebbségpolitikát gyárt, a zavaros, gyakran mesterkélt identitástudatával nagyon is tudatos feszültséget teremt, valamint botrányos megnyilvánulásokat hoz létre. És ennek tapasztalata itt, a szűkebb térségünkben nagyon jellemző.

148