Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)

IV. Interjúk, kritikák a muravidéki magyar irodalomról, a szlovén-magyar fordításirodalomról, a szomszédos Zala megye és a klasszikus magyar irodalom költőinek köteteiről

dolati hálót, kiinduló fogalmi bázisként olyan fogalmak szolgáltak, mint a recepció, olvasás, ízlés, ítélet, hatás, kultúra valamint megértés, értelmezés, alkalmazás, nyelv és fordítás; illetve ezeknek a fogalmi köröknek a hermeneutikai hagyománya. Valahogy úgy éreztem, hogy épp a hermeneutika igazolhatja azt, hogy a szövegekben a megértés és az értelmezés (akár mint fordítás is) a legmélyebb kérdésként mutatkozik meg. Tehát az első rész sajátos elméleti kérdésekre koncentrálva nyitja meg a teret a „konkrét” második és harmadik résznek. A második részben Esterházy Péter poétikájával foglalkoztam, pontosabban az érdekelt, miben is áll a Harmonia caelestis és a Javított kiadás „prózapoétikájának” a sajátossága. Ebben a fejezetben fontolóra vettem azokat a nyelvi kérdéseket, amelyeket a két mű fordításbeli mivolta kiprovokál. Ezt követően olyan regénybeli sajátosságokat vázoltam fel, amelyek az Esterházy-epika ismertetőjegyei, ez az irónia és az intertextuális (szövegköziség, jelöletlen idézet stb.). Ezeket a jelenségeket a már lefordított két könyv vizsgálatánál vettem figyelembe, tehát a horvát, a német és a szlovén változatok és a fordítások révén. Az utolsó fejezet is kilép a „magyar olvasásból” és hatástörténetből, és a szlovén nyelv körében térképezi fel a kortárs magyar irodalom megjelenését. Ezúttal különböző szempontú áttekintést/összefoglalást adtam a magyar írók és művek itteni szerepléséről, a sajtóban felbukkanó anyagokról és a megjelent művek befogadásának, kritikai visszhangjának tanulságairól. Tehát az egész könyvem felépítését döntő módon meghatározta az általam centrumba állított befogadás-, olvasás-retorikai-, valamint fordításelméleti szempontú megközelítés. Szlovéniában természetesen nincs visszajelzés a könyvemre, mivel magyarul íródott, és nagyon szűk, főleg szakmai kör számára, egyedül nálunk az egyetemisták tanulhatnak belőle. Magyarországon viszont van visszhangja, több pozitív kritika is született róla kurrens folyóiratokban, sőt a különböző egyetemek összehasonlító irodalom kurzusainak szakirodaimává is vált, több irodalmár idézett is belőle, aminek nagyon örülök.

— Az említett müved első nagyobb egysége a Szöveg - recepció - fordítás tematikájáról szól, vagyis a kultúrák érintkezését és a kulturális megértésnek a kérdéseit tárgyalja, illetve a kultúra és a történelem szerepét hangsúlyozza, de kitér a fordítás problematikájára is.

— Az utóbbi években valóságos diskurzív robbanás zajlott le a kultúrák fordítása terén. Megerősödött annak a tudata, hogy a kultúrák különbségeit világszerte fenn kell tartani. A fordításelmélet korszerű megközelítése elválaszthatatlan a kultúra fogalmának értelmezésétől. Ezért lett a fordítás/fordíthatóság problémaköre a kultúraköziség kiemelkedő tárgyköre. A fordítás nemcsak a másik kultúra köz-144