Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
I. Könyvtártörténet
1. Bevezető Az immár néhány ezer főnyire zsugorodott szlovéniai magyar közösség nagyon kevés stratégiai gondolkodású szakemberrel rendelkezik. Kiemelkedő fontosságúnak tartom a szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiájának és menedzsmentjének a kidolgozását és megírását, hiszen mindmáig nagyon laza a koordináció a magyarlakta Muravidék magyar nyelvű dokumentumokat is gyűjtő települési, regionális és iskolai könyvtárai között. A kétnyelvűség, és általában a kétnyelvű kultúra azokban a közösségekben sikeres, ahol a nemzetiség nyelve és kultúrája is többletértéknek számít, hiszen a nemzetiség nyelve a szomszédos ország nyelve is egyben. A nemzeti kisebbség nyelve fontos tényező a határon átívelő kereskedelem és gazdasági tevékenységek lebonyolításában is. Mindez hozzásegít az egyén és a közössége társadalmi-közgazdasági helyzetének a javításához. Mi a helyzet ezzel kapcsolatosan a Muravidéken 2011-ben? Nincsenek határok. Az Európai Unió térségében mennyire sikeres a nemzetiségileg vegyesen lakott régió, határ menti sáv Hódostól Pincéig? Mennyire sikeresek az ezen a területen működő kétnyelvű, települési, iskolai, városi és regionális könyvtárak? Milyen lehetőségeket látnak az Európai Unió keretein belül? Európa mindig is az etnikai sokszínűségen alapult. Az Európai Unió is nemzeti államokból tevődik össze. A modern embernek tisztában kell lenni azzal, hogy ha sikeres egyén szeretne lenni, megfelelő történelmi és földrajzi tudással kell, hogy rendelkezzen, amely által megerősíti az identitását és a történeti emlékezetét. A többnyelvűség és a kétnyelvűség is a különböző nemzetek és nemzetiségek demokratikus együttélését szorgalmazzák. A nyelv a kultúraközi kommunikáció eszköze. A könyvek és a dokumentumok pedig a nyelvileg leírt formában közvetítik az információt. A könyveket pedig a könyvtárak szervezett formában gyűjtik és dolgozzák fel. Ebben a folyamatban a szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak sem kivételek. A modern tudományokban egyre jobban elterjedt a kutatások holisztikus paradigmája, amely a jelenségek interdiszciplináris kutatását követeli meg. A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak helyzetét egy új világhelyzet strukturális és funkcionális összefüggésének függvényében szükséges elemezni. A globalizáció és az Európai Uniós integráció kihívásai közepette fel kell állítani egy egységes modellt, és ennek a megvalósítását konszenzussal szükséges elindítani. 13
