Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
III. Olvasásszociológia
Az olvasás jelentősége és hatalma 1. Bevezető Ügy tartják, a szavak pillanatokra szólnak, de egy-egy jó történet, a könyv akár egy egész életre is. Többféle típusú olvasás létezik, mely függ az egyén háttértudásától, az olvasott szövegtől, a környezeti feltételektől többek között. Ezek szerint megkülönböztetünk nyolc különböző típust:- Maga az olvasáselsajátítás az a tevékenység, melynek során birtokba veszi a gyermek az olvasás képességét, ez a folyamat az első osztályban kezdődik, és szerves része marad az alsó tagozatos tananyagnak, időbe telik a készségszintű olvasás kialakulása. Meséken, könnyen olvasható elbeszéléseken keresztül tanulnak olvasni a diákok, régebben vallásos szövegeket, pl. a Bibliát használták erre a célra.- Az olvasástanulás ideje alatt már egy másik típussal is találkozik a diák, az ismeretközlő szövegek nagyobb odafigyelést igényelnek, megjelennek a szakkifejezések, összetett mondatok. Az itt szerzett ismeretek képezik a számonkérések alapját.- Az ismeretszerző olvasás egy adott témában való elmélyedést jelent. Ennek célja nem elsősorban a tanulmányokhoz kapcsolódó olvasás, hanem az olvasó egyéni kíváncsiságának kielégítése.- A funkcionális olvasás a mindennapi életben használt olvasási forma, azaz a leggyakoribb. Például ezt teszi az egyén mikor használati utasítást olvas, térképen keres valamit.- Szórakoztató célú olvasás során kedvtelésből, pusztán saját szórakoztatásra történik az olvasás.- Az áttekintő olvasás során az egyén csak a szöveg lényegére kíváncsi, ezért nem olvas el minden szót, csak bizonyos kifejezéseket ragad ki a szövegből.- A korrektúraolvasás nagy figyelmet igényel, ilyenkor az olvasó a szöveg betűhibáira koncentrál. Lelassul az olvasás és többször elolvas egy mondatot, szót a pontosabb megértés érdekében.- Javító olvasáskor az olvasó a szövegre figyel, megpróbálja a stilisztikai és a helyesírási hibákat megkeresni és kijavítani. 132
