Zágorec-Csuka Judit (szerk.): Lét és nyelv és nyelv, identitás, irodalom (Lendva, 2009)

Nyelv, identitás, irodalom konferencia - Dr. Kolláth Anna: Kétnyelvűség és (felső)oktatás

Mai (nyelvészeti) ismereteink tükrében mindenképpen végig anyanyelvi domi­­nanciájú oktatás ajánlható a muravidéki kisebbségi tanulóknak, mert ez növeli a hoz­záadó kétnyelvűségi helyzet elemeinek számát. A mai globalizálódó világban, amikor a nem is olyan távoli jövőben - amelyre a szülő gyerekét felkészíteni szeretné - legalább há­rom nyelv ismerete lesz az érvényesülés feltétele, az anyanyelvi csoport (magyarl) választása tűnik a legmegfelelőbb döntésnek. 5. A továbblépés lehetőségei A kétnyelvű oktatás jubileumán - a magyar nyelv megmaradása érdekében - annak belső innovációjára kell tenni a hangsúlyt. Az egyik legfontosabb változtatás a magyar mint második nyelv oktatásában szükséges, hiszen ez kulcsfontosságú a funkcio­nális kétnyelvűség kialakulásában. Mivel nagy a különbség az egy csoportban lévők má­sodnyelvi kompetenciájában (a magyar nyelvet anyanyelvként, második nyelvként és ide­gen nyelvként tanulók heterogén közösségéről van szó), a tanár lehetetlen helyzetbe kerül, nem tud hatékonyan tanítani, nem tud mindenkinek azonos lehetőségeket teremteni az órán még akkor sem, ha kiteszi a lelkét. Ennek megfelelő belső differenciációra, további csoportbontásra lenne szükség, hiszen a (nagyobb) nyelvi homogenitással hatékonyabb lehetne a nyelvoktatás. A másik, inkább a szlovén elsőnyelvűek által sokat emlegetett sebezhető pont az ok­tatás kötelező jellege, hiszen azimmerziós oktatás akkor működik igazán jól a világban, ha szabadon választható, a szülők meggyőződésből választják azt gyermeküknek (Kanada, Finnország, Svájc, Németország). A szülők és a tanárok hozzáállása ugyanis meghatározza az iskola életét, a gyerekek motivációját és teljesítményét. Ennek megoldhatósága rugal­mas nyelvi tervezést, jól átgondolt, minden lehetséges következményt józanul mérlegelő oktatáspolitikát feltételez.9 9 Felmerülhet a kérdés, vajon elképzelhető lenne-e, jó megoldás lenne-e az adott nyelvi helyzetben pl. az azonos évfolyam párhuzamos osztályainak differenciálása: lenne egy minden ízében immerziós osztály, meg hagyományos (anyanyelvoktató) kétnyelvű, a választás mindenképpen a szülő joga len­ne. 84 nyelv; identitás, irodalom konferencia

Next

/
Thumbnails
Contents