Zágorec-Csuka Judit (szerk.): Lét és nyelv és nyelv, identitás, irodalom (Lendva, 2009)
Lét és nyelv konferencia és kerekasztal beszélgetés - Varga István Štefan: A kilencosztályos kétnyelvű általános iskola és az új kétnyelvű oktatási modellek (didaktikai és módszertani útmutató)
1.4 Az „egy személy-egy nyelv modell didaktikai és módszertani vonatkozásai Már a munka kezdetén szükséges tervezni a tanárok/ teamek együttműködést. Ebben a folyamatban meghatározó a tanításról és a tanári szerepekről alkotott előzetes elképzelésünk, ami meghatározza, mit értünk „kéttanáros modellnek”, hogyan építjük fel a kapcsolatot. A „hagyományos” tanári szerepek sajátosan korlátozódnak, hiszen együtt kell működni egy tanártárssal - jelenléte miatt szükségszerűen megváltozik a megszokott tanári viselkedés és feladatvégzés. Ennek nem szabad okoznia negatív változást. Az ilyen munka FOLYAMATOS és KÖZÖS TERVEZÉS kíván a tanároktól. A team munka a tanároktól megköveteli a tudatosabb tervezést és irányítást, a szakemberek közötti együttműködést, hatékonyabb feladatellátást. Az együttműködés mellett és a párhuzamos tanári munka mellett gyökeresen meg kell változnia az óravezetésnek is. A hagyományos, frontális óravezetést háttérbe kell szorítani, és csak egyes tevékenységeknél, munkaformáknál alkalmazzuk. a) A kéttanáros modell a hagyományos frontális óravezetésű osztályba: Ha a hagyományos, frontális óravezetésű osztályba bevezetünk még egy pedagógust, ettől persze ez még nem team teaching-kéttanáros oktatás, hanem egyszerűen a „pedagógiai asszisztensi” modell, s mint ilyen a bevezetett „egy tanár-egy nyelv” kétnyelvű oktatási modell esetében kontraproduktiv lehet. A hiányosságok a következők lehetnek: ■ A tanárok között nincs együttműködés, aránytalanul nagyobb feladatrész jut a „többségi pedagógus-ra”, a két tanár nem egyenrangú sem a tervezésben sem a kivitelezésben. ■ A „többségi pedagógus” vezeti az órát, a „másik/magyar pedagógus” pedig egy-egy tanuló magyar nyelvű nehé-42 LÉT ÉS NYELV konferencia és kerekasztal beszélgetés
