Zágorec-Csuka Judit (szerk.): Lét és nyelv és nyelv, identitás, irodalom (Lendva, 2009)

Sajtóanyagok

Nyelv, identitás, irodalom” - konferencia Lendván

ALendva Községi MNŐKszervezésében, „Nyelv, identitás, irodalom" címmel pénteken az Elizabeta szálloda konferenciatermében tanácskozást tartottak, melynek keretében különböző témák kerültek terítékre, eddig kevésbé ismert területekről hangzottak el beszámolók a nyelvhasználatot illetőleg.

Sobočan Gabriella, az önkormányzati közösség alelnöke köszöntőjében kijelölte azokat a területeket, melyek a konferencia főbb csapásait körvonalazták, elsősorban a nyelv és közösség, a nyelvi identitás és a nyelvi életterek vonatkozásában.

Bence Lajos, a tudományos társaság elnöke bevezető előadásában a három fogalomkör körüljárására vállalkozott, mert véleménye szerint ezek nem azt jelentik, mint néhány évtizeddel ezelőtt, újabb jelentéstöbblettel bővültek. Zágorec-Csuka Judit, a könyvtártudományok doktora pedig, „Nyelvi identitásom a kétnyelvűségben” című előadásában sajátos nézőpontból, a családanya szerepköréből nyúlt a témához, sorsszerűnek nevezve a valóságot, melyben élünk.

Göncz László, nemzetiségi országgyűlési képviselő a nyelvhasználatról elmondta, a szlovákiai államnyelv-törvénynek sajnos még ma sincs európai fóruma, az államközi törvények azonban fontosak. Ezekre épülhet az általános nemzetiségi törvény, valamint a magyar és az olasz nyelvtörvény.

Barkaszi Zsófia, a Magyar Köztársaság ljubljanai nagykövetségének konzulja kifejtette, az utóbbi időben a Kárpát-medencében zajló asszimiláló törekvések (magyarverés, erőszakos nyelvhasználat-korlátozások) miatt, a magyar kormánynak lépéseket kellett tenni, méghozzá a legmagasabb szinten. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium pedig kidolgozott egy, a lélekszám megőrzését, a szülőföldön való boldogulást és az anyanemzettel való zavartalan kapcsolattartást szavatoló stratégiát.

Pozsonec Mária alpolgármester a családi nevelés szerepét és fontosságát hangsúlyozta az identitás építésében. A vasfüggönnyel elzárt muravidéki magyarság még ma is nyögi azokat az éveket.

Kolláth Anna, a maribori Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője pedig a tanSAJTÓANYAGOK

131