Zágorec-Csuka Judit (szerk.): Lét és nyelv és nyelv, identitás, irodalom (Lendva, 2009)

Sajtóanyagok

Sabo Tatjana dolgozatában a kétnyelvűség pozitívumaira hívta fel a figyelmet, kiemelve az együttélés, a nyitottság és a multikulturális közeg európai hagyományait. Vele szemben dr. Hagymás István pszichiáter szerint a kétnyelvű oktatás öt évtizede kényszerpályán mozog, s ahogy a diktatúrákat, úgy a kétnyelvűséget sem lehet megreformálni. Több összefogással, valamiféle nyelvi népszerűsítő „kampánnyal” még azért lehetne próbálkozni.

Lazar Beata községi főtanácsos afordításnehézségeiről,minőségéről és mennyiségéről szólt, s javaslatot tett egy a „neten” bővíthető közigazgatási szócikkgyűjtemény megalkotására. Spomenka Juretič, a 2. sz.

Lendvai KÁI igazgatója a kádergondokról tudósított, főleg a kétnyelvű defektológus-hiányról.

A média kétnyelvűséget is érintő nyelvi gondjairól (fordítás, szaknyelv stb.) Végi József és Király Meselié Jutka felelős szerkesztők számoltak be, a nyelvi fejlődés fontosságát hangsúlyozva, amelyre nagy erőfeszítések történnek lektorok alkalmazásával. Balaskó József gazdasági szempontból közelített a témához, az érték és az érdek szempontjából. Magyarán: melyek azok az érdekek, amik a gazdaságban a nyelv és a szaknyelv fejlesztését is ösztönzik. Pozitív példákról is beszámolt, amikor néhány üzlet, illetve állás betöltésénél előnynek számított a magyar nyelv aktív ismerete.

Blanka Gerič az óvodai „kétnyelvűség” megvalósuló tapasztalatairól szólt. - Nagyon igyekszünk az óvodában is átadni a tudást, az anyanyelvet, hogy „kompetens” állampolgárokat neveljünk - mondta.

Patyi Zoltán, az MNMI munka-A résztvevők egy csoportja: dr. Kovács Attila, Patyi Zoltán,

társa kifejtette: mint az anyaországból Balaskó József.

SAJTÓANYAGOK

129

Lázár Bea, Hagymás István, Gróf Annamária, Kolláth Anna