Zágorec-Csuka Judit (szerk.): Lét és nyelv és nyelv, identitás, irodalom (Lendva, 2009)
Lét és nyelv konferencia és kerekasztal beszélgetés - Dr. Zágorec-Csuka Judit: LÉT és NYELV - azonosságtudat-identitás és anyanyelv
Mint muravidéki magyarnak létérdekem, hogy otthon érezzem magamat a Muravidéken és Európában. De, ezt csak akkor érhetem el, ha a nagyfokú világnyitottság mellett, úgy ragaszkodom az önazonosságomhoz, szellemi erkölcsi értékeimhez, anyanyelvemhez, kultúrámhoz, hogy az új idő követelményei szerint meg is újítom azokat. A tudománynak és a kultúrának egyetemes érvényű szemlélet jegyében kell érvényre juttatnia a maga eredményeit. A muravidéki magyarság számára óriási lehetőség, hogy a határok légiessé válásával megerősítse nemzeti identitását, habár a muravidéki magyarság nemzeti ügyét számos esetben alárendelik hatalmi harcoknak és ezáltal politikai tényzőkké teszik. A nemzeti identitást a magyar nyelv közvetíti, sokszínűségét és jellegét a dialogikusság jegyében képzelem el. Az európai identitást, amelynek a része a magyar identitás, szintén a dialogikusság biztosítja. És hol vagyunk mi ebben a folyamatban? Európában senkinek sem szabad kisebbségnek lennie, mert az nem statisztikai kérdés, hanem a méltóság vagy a megalázatottság alternatívája (Péntek J., 2007). Értelmiségi hivatásunk erősítése végett sokszor idézem Sütő András drámáját, amelyben Szervét Mihály igy nyilatkozott:’’Gyertyát nem azért gyújtunk, hogy a véka alá rejtsék, hanem hogy gyertyatartóba tegyék, és fényt vessen mindazokra, kik a házban vannak. Gondolkodó emberek, ti vagytok a világ világossága, nem rejthető el a hegyen épített város.” Szerintem is az anyanyelv problamatikájára is gondolkodni kell, elsősorban az értelmiség felelőssége a mérvadó - tudni kell, és merni kell felvállalni végre, hogy ezen a területen is akár a kétnyelvű oktatásban és közéletben mi a jó és mi a rossz. Végre beszélni kell róla európai szinten a dialogikusság játékszabályai alapján. A kétnyelvű oktatás lehetőséget ad a magyar nyelv oktatására, két szinten, anyanyelvi és környezetnyelvi kompetenciákkal. Nem szabad elfelejtenünk azt a tényt, hogy a lehetőség adva van a nyelv fejlesztéséhez, csak határozottaban kellene felismerni és megválaszolni azokat a problémákat, amelyek mindkét nyelvi kategória területén felmerülnek. 4. A történeti tudat korrekciója Az egyén és a közösség sorsa tehát egybekapcsolódik. Az anyanyelv egy közösség történelmi tapasztalatainak, sajátos szemléletformáinak, közösségi titkainak is birtokába 10 LÉT ÉS NYELV konferencia és kerekasztal beszélgetés
