Varga Sándor: A szlovéniai magyarok műkedvelő tevékenysége 1920-1970 (Győr - Lendva, 1995)

Előszó

közművelődési tevékenység, bár a hanyatlás jelei már 1960 után mutatkozni kezdtek. Ez több okra vezethető vissza: legfontosabb köztük, hogy ekkortájt kezdett tért hódítani a televízió, ami a falvakban - különösen a fiatalok között - gyorsan közkedveltté vált. Mivel a tévékészülék akkor igen drága volt, a lakosság többnyire közösen vett egy készüléket, amit falutévének neveztek, s az úgynevezett faluotthonban helyezték el, a műsorokat közösen nézték ott. Az effajta szórakozási lehetőség igen vonzotta a fiatalokat, ezért kevesebb idő jutott a műkedvelő tevékenységre.

A második ok, amely ugyancsak kezdte elvonni a fiatalokat a színdarabok tanulásától a Szabadkai Népszínház évenkénti egyszeri vendégszereplése. Összesen tíz előadást tartottak a muravidéki magyar falvakban. A harmadik ok a Budapesti Állami Déryné Színház vendégszereplése. Ez 1968-ban kezdődött évenként három, később már több előadással, melyek következtében a falusi színjátszás 1970 után majdnem teljesen megszűnt. Ezért ismertetésünkkel csak ez időpontig foglalkozom.

A továbbiakban falvanként és időrendben részletezem magyarlakta településeink műkedvelő tevékenységét (színjátszás, népi tánccsoportok, énekkarok). Igaz, néhány faluról találtam adatokat az első világháború utáni évekből is. Ezeket azonban csak akkor vettem figyelembe, ha írásos dokumentumok vagy fényképek is igazolják őket. E távolabbi múlt eseményeit ugyanis az akkori, ma már nagyon idős szereplők különféleképpen idézték fel.

13