Varga Sándor: A szlovéniai magyarok műkedvelő tevékenysége 1920-1970 (Győr - Lendva, 1995)

Zsitkóc

^Zsitkóc

E falu közművelődési életéről olyan írásos feljegyzés nem található, amely hitelesen igazolná, hogy itt is volt ifjúsági színjátszás. A jelenlegi fiatalság sem hallott jóformán semmit arról, hogy a háború után az ő falujukban is voltak lelkes fiatalok, akik színdarabokat adtak elő.

Annak a generációnak a tagjai ugyanis, akik hajdan aktív szereplői voltak a népi színjátszásnak, már nagyrészt meghaltak, vagy csak homályosan emlékeznek vissza az eseményekre. Kutatásaim során mégis sikerült néhány adathoz jutnom Varga Rozália kámaházi születésű, jelenleg hosszúfalusi lakos segítségével. Az egyik színdarabnak a címét is tudta, sőt elmondta, hogy ki játszotta benne a főszerepet. Ezzel hozzásegített néhány adat feltárásához.

A zsitkóci Franc Júlia például maga is játszott az egyik színdarabban. Tőle tudom, hogy a színdarabokat Repics Ferenc szervezte, és ő tud azokról legtöbbet mondani.

Repics Ferenc így emlékezett vissza a zsitkóci népi színjátszásra: a falunak önálló iskolája sosem volt. Ezért nehezen lehetett olyan embert találni, aki segíthetett volna a színdarab betanulásában. A fiatalság azonban szerette volna követni a szomszéd falvak ilyen irányú tevékenységét. Ezért úgy döntöttünk, összehívjuk a falu fiatalságát, és ha hajlandók színdarabot tanulni, akkor csak találunk valakit, aki kész lesz segíteni benne.

A dobronaki Könye Dezsőt kértük fel közreműködésre, aki ezt vállalta is. Ezután kezdte el a falu ifjúsága “A kintornyás család” című darabot tanulni. A próbák 1948 elején kezdődtek, és az év tavaszán került a mű bemutatásra. A falu népe lelkesen tapsolt a szereplőknek, akik két ízben is felléptek a darabbal. A siker fellelkesítette az ifjúságot, amely már 1948 őszén új darabot kezdett tanulni. Címe a “Rozi néni írni tanul” volt, s 1949 tavaszán adták elő mégpedig kétszer. Mivel szép sikert aratott, Dobronakon és Radamosban is vendégszerepeitek vele.

Utána már csak 1951-ben tanultak színdarabot a fiatalok. A “Liliomfi”-t mutatták be saját falujukban kétszer. Ezután néhány évtizeden át szünetelt a művelődési tevékenység a faluban.

Az említett három színdarabról Repics Ferenc szerint fénykép nem készült. Ezért a zsitkóci színjátszó életről azt nem közölhetek.

117