Bokor József (szerk.): Az anyanyelv a kétnyelvűségben - A Maribori Magyar Intézet kiadványai (Lendva - Maribor, 1999)
Anyanyelvoktatás
Medjezikovno prepletanje v sporočilih porabskih osnovnošolcev (Zinka Zorko) Három rábavidéki iskolában a tanulók 83 szöveget, illetve fogalmazást írtak, az 5.-től a 8. osztályos tanulók számára előírt szövegszerkesztési fajokból: emberek vagy állatok leírása és jellemzése, valamint tartalom írása és élmény előadása. A három nyelvrendszer, a szlovén nyelvjárás, a szlovén irodalmi nyelv és a magyar nyelv átfonódása a várt eredményeket mutatja:- a tanulók koruknak és tagozatuknak megfelelően ismerik a szlovén irodalmi szövegszerkesztés alapvető törvényszerűségeit;- a tanulók képesek a tan tervben előírt közlések összeállítására mind tartalmi szempontból, mind a jó nyelvi stílus elvei szerint. A rábavidéki tanulók írásai nem térnek el lényegesen Žagarnak az Iskolai szövegek műfajai (Šolske besedilne vrste) című könyvében közzétett szövegektől. Ezen szövegek szlovén irodalmi nyelvébe dialektizmusok keverednek valamennyi nyelvi szinten. A magyar nyelv rendszere pedig befolyásolja a tükörszók keletkezését, főleg az elöljárós kapcsolatokban, a lexémák átvételét, a mondat aktuális tagolását és az enklitikák szórendjét. 0 Besediloslovje1 je danes aktualna jezikoslovna znanost. Za učitelja slovenskega jezika sta zelo uporabni deli s področja tekstne lingvistike: Beaugrande, R. A., Dressier, W. U., Uvod v besediloslovje, Ljubljana 1992, ter Coseriu, E„ Textlinguistik, Eine Einführung, Darmstadt 1985. Besediloslovje ne razčlenjuje besedila deterministično, pač pa ga analizira kot proces. Pri umetnostnih besedilih ni mogoča kaka splošna metoda analize, saj zahteva vsako besedilo posebno stilistiko. "Glavna naloga raziskave je načrtovanje modelov, ki naj omogočajo predstavitev zapletenih procesov obdelave pri tvorjenju in sprejemanju besedil.”2 Besedila opazujemo po naslednjih kriterijih besedilnosti:- po koheziji, to je po povezovanju površinske odvisnosti oziroma slovnične povezanosti, ki prispeva k stabilnosti in gospodarnosti: posebna sredstva so zaimki, samostalniški, pridevniški in prislovni, v vlogi kazalnikov naprej in nazaj (pozaimljanje, napovednik, nanašalnica); različna povezala ali konektorji, to so vezniške besede, prislovi, členki, vežejo dele besedila; zelo pomembna sta členitev po aktualnosti glede na izhodišče, prehod in jedro in besedni red v besednih zvezah; v zloženi povedi se uveljavlja pomembnost stavčnega reda; pri glagolskih oblikah opazujemo pojave različnega naklona, načina, glagolskega vida in časa; upoštevaje gledišče, opazujemo, katera oseba se pojavlja v besedilu;- po koherenci, to je vzajemni pomembnosti pojmov in odnosov znotraj neke oblikovanosti, katere podlaga je besedilni svet; osrednji pojem koherence je smisel, to je aktualni pomen; pojem je sposobnost jezikovnega izraza, da predstavi neko vedenje; hotenje tvorca besedila za dosego cilja imenujemo namernost; sprejemljivost pa sprejemniku omogoča vzdrževanje kohezije in koherence. Na zgradbo in vsebino besedila so vezani principi dobrega sloga, to so enotnost kraja, časa, teme in stališča, sorazmernost med uvodom, jedrom in sklepom, skladnost med naslovom in vsebino, izrazitost 69
