Czimmermann Toplák János: Szentimentális utazásom a kanadai Oltárijóba (Lendva, 2003)
Shopping Oltárijóban
csináltam belőle jelenetet, nagy ügyet, mint mások. Ilyen kellemetlen jeleneteknek szinte mindannyiszor tanúja voltam. Ezúttal egy japán vagy kínai csaj nem értette, nem akarta megérteni, miért tüntetik fel a lehetőséget, hogy „1 hour photo”, ha nem képesek az ő tizenhat (!) filmjét ennyi idő alatt előhívni és fotókat készíteni róluk. Máskor mások a csemetéjük újabb fotókon látható bőrszínével nem voltak kibékülve, s korábbi jó felvételeket, jobb minőségű fotókat mutogattak, hadonásztak, követelődztek. Én sosem keltem ki így a méltóságomból. Ezúttal is nyugodtan mondtam: „Hát jól van, ha nem kész, hát nem kész. Akkor most nem várok, inkább eljövök a másikért »tomorrow«.” Ha aznap is kerékpárral karikáztam volna oda, mint szoktam volt, esetleg még meg is vártam volna, hogy nekifognak és megcsinálják a szemem láttára, de ezúttal a húgom vitt el oda, így nem várakoztathattam meg őt túl sokáig. Ugyanis aznap vittük vissza a könyveket a könyvtárba, ahol a könyv visszavitelekor nem kellett tagsági lapot felmutatni vagy átadni, vagy a számát bemondani. Egyszerűen csak beköszöntem, letettem a könyveket a pultra, mondván, hogy ezeket visszahoztam, s elköszöntem. Ennyi volt az egész procedúra, ami belőle reám tartozott. A könyveket olyankor is vissza lehet vinni, amikor a könyvtár zárva tart. Olyankor csak be kell a könyvet csúsztatni az ajtó postanyílásán. A szinte naponta érkező reklámprospektusok sugallata szerint az a jó életszínvonal, ha mindenkinek mindenféléje megvan, az meg kiváltképp jó üzlet, ha valamit még ráadásul ingyen hozzáadnak. Amit pedig ingyen adnak, azt el kell fogadni. Ezt a szabályt nagyon komolyan veszik. Amikor én például pizzát vásároltam egy, a húgom szalonjához közeli pizzériában, járt hozzá egy ingyen ital, s mivelhogy nem tudtam, milyen ital az, meg nekem már régóta megvolt az én mindennapi italom (a mangószörp-por „Alpine snow”-ba keverve), egyenesen visszautasítottam az ingyenes ráadást. Amikor ezt a sógorom megtudta, elment érte személyesen, s megitta. Oltárijóban az ingyenes dolgok a legjobbak. 50