Czimmermann Toplák János: Szentimentális utazásom a kanadai Oltárijóba (Lendva, 2003)

Események és gondolatok az autómosóban

vadonatúj autómosóba. Annyira vadonatúj, hogy még a falai sem voltak bevakolva, bár talán nem is lesznek. Meg lehetne a falaiban számlálni a betonblokkokat, amelyekből felépítették, ha valakinek volna ilyesmire ideje. Az elképzelt ideális autómosóval szemben ez egy egészen egyszerű, de azért mégis nagyszerű, csupán a célt szolgálni, nem a szemet gyönyörködtetni hivatott autómosó. Amolyan csináld magad, szolgáld ki magad-féle gépesített autómosó volt csupán. Nem voltak benne hengerek, csak két gumicső, amolyan szabályozható pisztolyfélével a végén, mely kissé hasonlított a benzinkutak üzemanyagtöltő pisztolyára. Öcsém beledobott a falon lévő műszerdobozba egy pénzérmét, kezébe fogta a lemosócső pisztolyát, s mielőtt kilövellte volna belőle az első vízsugarat, tréfából rámfogta: „Pénzt vagy életet!” Én mindenesetre biztonságos távolságra húzódtam vissza, öcsém meg vígan nekifogott az autómosásnak. Amikor végzett, a habbal töltött pisztolyt indította be egy érme bedobásával, s jó vastagon behabozta a kocsit. Egy vödröt is megtöltött habbal, s utána rutinosan alapos kocsitisztításba kezdett. A hab után megint a vízsugár következett.

Ennek az autómosónak a „miénken” kívül volt még három ugyanilyen nyitott lemosófülkéje, amelyben más kocsitulajdonosok végezték többé-kevésbé rutinos vasárnapi tevékenységüket. A szertefröcskölő vízcsöppök elől egy ideig messzebbre húzódtam, amikor meg az öcsém jelt adott, hogy most beszállhatok, s belülről megtisztíthatom ablaktisztítóval az ablakot, örömest fogtam hozzá. Mire befejeztük a kocsi lecsutakolását, a szomszédos fülkébe épp akkor robogott be egy sártól csöpögő terepjáró. Amíg az öcsém a napon szárította, majd rutinosan fényesítette a kocsiját, biztonságos távolból végignéztem, hogyan tisztul meg egy ilyen tökig sáros kocsi. Eközben megérke-Kanadai fiatalok autómosó akciója „A harmadik VILÁG ORSZÁGAINAK MEGSEGÍTÉSÉRE" JELIGE JEGYÉBEN

39