Czimmermann Toplák János: Szentimentális utazásom a kanadai Oltárijóba (Lendva, 2003)

Az első hétvégém öcsémnél

Ebédtől vacsoráig megtekintettünk két, azaz csak másfél videofilmét. Az első, a „Holy man" című komédia volt, Eddie Murphy-vel a főszerepben. Második­ként a „Hatodik érzék” című misztikus, horrorelemeket is tartalmazó film került sorra, amelynek megtekintése közben elkezdtünk vacsorázni, én meg még füröd­ni is elmentem, alvásra készen érezve magam. Fürdés után még visszamentem rövid időre filmet nézni, de erősebb volt az ágy hívása. Éjszaka három óra körül megébredtem, s arra lettem figyelmes, hogy a tévé még működésben van. Kíván­csi lettem, csakugyan nézi-e még valaki a videofilmeket. Az öcsém, filmezési maratonja közben elpilledve, javában hortyogott már. Egy szál gatyában, alig betakarózva, elterülve a nappaliban a pamlagon. Felköltöttem, elzárattam vele a tévét, s fölvetettem neki, hogy jöhet aludni oda is, ahol én alszom, Júlia, a nevelt­lánya szobájába. Gondolván, hogy talán aközben, míg én aludtam, hazaérkezett a lány, s ő alszik most az anyjánál a szülői hálószobában, s ezért kucorog az öcsém itt kint a nappaliban. Sorra eloltottam a lámpákat a konyhában, kivéve a tűzhely fölötti lámpát, mert ügy, félálmosan nem találtam meg a kapcsolóját, s vissza­mentem a helyemre. Öcsém nem volt e szobában, így megnyugodva levonhat­tam a következtetést, hogy bizonyára a párja mellé fekhetett, tehát minden rend­ben van, csak egyszerűen elaludt hétvégi mozizása közben. A neje meg bizonyára előbb belefáradt, s érdekesebbnek találva az alvást a széles ágyban, elvonult a hálószobába. Az én lelkiismeretem is megnyugodott, látván, hogy nem bitorlóm senki megszokott helyét. Másnap, vasárnap, már igencsak bizsergett a talpam, olyan mehetnékem volt. Szerettem volna szétnézni Scarborough-ban, meg a szinte látótávolságon belüli közelségű Ontario-tó is érdekelt. Érdekelt bármi, minden, csak el innen, ki e falak közül. Már-már felolvasást akartam tartani öcsémnek válogatott naplójegyzeteim­ből, vagy érdekesebb részleteket akartam vele megosztani magyar és szlovén ol­vasmányaimból, nyelvismeretét felfrissítő célzattal, de ő készülődött valahova. „Hova készülődsz1?-”, kérdeztem. „A mosodába, te is velem jöhetsz.” Azonnal ugrottam, cipőt húztam, zakót öltöttem, miközben az öcsém csak mosolygott, s közben beleejtett a piszkos törülközők tetejére egy se nem papír, se nem 12

Next

/
Thumbnails
Contents