Kovács Attila (szerk.): Hova megyünk, bajtársak? - Világnak! Szlovénia és az '56-os magyar menekültek (Ljubljana - Lendva, 2016)
Kovács Attila: '56-os magyar menekültek Szlovéniában
került sor, és ennek során 141 menekült tért vissza Magyarországra. Az említett novemberi szerződés alapján zajlottak a későbbi repatriálások is.109 A következő év januárjában a magyar külügyminiszter hazatelepítési bizottságot nevezett ki, amely 1957. január elején kezdte el munkáját és március 31-én, az első amnesztia-rendelet lejártával fejezte be.110 A bizottság 1957. február 1-én találkozott a jugoszláv féllel. A találkozón megegyezés született arról, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársai is részt vesznek a magyar delegáció munkájának megfigyelésében és fordítva.111 Emellett tárgyaltak még a menekültek körében kifejtett propagandáról a Magyarországra való visszatérés érdekében, és a magyar fél engedélyt kapott arra, hogy filmeket vetítsenek és magyar sajtóanyagot terjesszenek a menekültek között.112 A hazatérni kívánó menekültek számára a magyar határ közelében található eszéki és a szenttamási menekülttáborokat jelölték ki. Egyébként 1957. február közepéig összesen 976 menekült tért vissza Magyarországra. Annak ellenére, hogy a repatriáláson dolgozó magyar bizottság több nehézségbe is ütközött,113 1957. február és április eleje között további 1.131 személy döntött a hazatérés mellett.114 Időközben az ENSZ és más segélyszervezetek, valamint a különböző nyugati országok delegációi felgyorsították a magyar menekültek kivándoroltatását. Mindez közrejátszott abban, hogy az 1957 augusztusában újból Jugoszláviába érkező magyar repatriálási bizottság nagyon csekély eredményt tudott felmutatni a menekültek visszatérítésében. Annak ellenére, hogy Magyarország és Jugoszlávia a menekültkérdésben viszonylag jól együttműködtek, a közöttük lévő bizalmatlanság tapintható volt. A magyarok időnként menekülteknek álcázott „kémeket” küldtek a menekülttáborok feltérképezésére, akiket a jugoszláv hatóságok rendszerint lefüleltek és titokban visszaszolgáltattak a magyar 109 Kovačevič Katarina: Madarske izbeglice u Jugoslaviji 1956-57. godine. 105-106.: A. Sajti Enikő: Ötvenhatos menekültek Jugoszláviában. 205-206. 110 A. Sajti Enikő: Ötvenhatos menekültek Jugoszláviában. 208. 111 Ahogy arról már korábban szó volt, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 1957 elején kezdte el működését Jugoszláviában. 112 Kovačevič Katarina: Madarske izbeglice u Jugoslaviji 1956-57 godine. 106-107. 113 A magyar bizottság néhány munkatársában a menekültek az ÁVH tagjait ismerték tel, valamint közismert tény volt, hogy az első visszatérő, ill. repatriáló menekülteket durva fogadtatásban részesítették a magyar hatóságok. Nagy Imre elrablása is ismert volt a menekültek előtt, ami további nehézségeket jelentett a magyar hazatelepítési bizottság számára. Erről bővebben: Kovačevič Katarina: Madarske izbeglice u Jugoslaviji 1956-57 Godine. 108.; A. Sajti Enikő: Ötvenhatos menekültek Jugoszláviában. 210-211. 114 Kovačevič Katarina: Madarske izbeglice u Jugoslaviji 1956-57 godine. 107-108. 56
