Kovács Attila (szerk.): Hova megyünk, bajtársak? - Világnak! Szlovénia és az '56-os magyar menekültek (Ljubljana - Lendva, 2016)
Kovács Attila: '56-os magyar menekültek Szlovéniában
7. A Jugoszláviába menekült magyar menekültek sorsa A Jugoszláviába menekült magyar menekültek további sorsa háromféleképpen alakult. A legtöbb menekült, szám szerint 16.374 fő (82,4%) a Nyugatra, ill. egy harmadik országba való távozás mellett döntött. Számukra a jugoszláv állam csak átmeneti, vagyis tranzit állomást jelentett. A menekültek mintegy 15%-a (2.773 fő) visszatért Magyarországra, míg 634 személy a délszláv államban telepedett le. A magyar-jugoszláv határ átlépésekor 76 olyan magyar menekültet is regisztráltak, akiknek később nyoma veszett. Ezen menekültek túlnyomó többsége minden valószínűség szerint a Jugoszláviával szomszédos Ausztriába, kisebb számban Olaszországba szökött, de tudunk néhány esetről, amikor a menekültek visszaszöktek, ill. visszatértek Magyarországra.98 8. TÁBLÁZAT: A magyar menekültek sorsa Jugoszláviában Magyar menekültek sorsa Menekültek száma % Kivándorolt Nyugatra 16.374 fő 82,4 Visszatért Magyarországra 2.773 fő 14,0 Jugoszláviában telepedetett le 634 fő 3,2 Eltűnt 76 fő 0,4 Összesen 19.857 fő 100 Forrás: Kovačevič Katarina: Madarske izbeglice u Jugoslaviji 1956-57. godine. 124. 7.1. Magyar menekültek távozása egy harmadik országba A Jugoszlávián keresztül menekülő magyar menekültek túlnyomó többsége, valamivel több mint a 80% egy harmadik országba vándorolt tovább, elsősorban Nyugat-Európába. Ezen menekültek számára a jugoszláv állam csak ideiglenes állomást vagy tranzit országot jelentett az útjuk során. A menekültek harmadik országba való kivándorlásában nagyon fontos szerepet játszott az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és egyéb nemzetközi humanitárius szervezetek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága már 1956 novemberében felajánlotta Jugoszláviának a segítséget, de ezt a jugoszláv vezetés akkor még elutasította. 1956. december végén azonban Jugoszlávia már kérte az UNHCR 98 Uo. 104. 50
