Kovács Attila (szerk.): Hova megyünk, bajtársak? - Világnak! Szlovénia és az '56-os magyar menekültek (Ljubljana - Lendva, 2016)
Kovács Attila: '56-os magyar menekültek Szlovéniában
interjúalanyom megemlített egy szomorú esetet, amely az 1956-os magyar menekültekhez kapcsolódik.77 Egy négygyermekes, egyébként csentei gyökerekkel rendelkező család, amely a szomszédos, magyarországi Lovásziban élt, Csente felett, a hegyen akarta átlépni a drótkerítéses határt. A férfi nyakában lévő puska, ill. a puskakakas elakadt a kerítésben, a puska véletlenül elsült, és az egyik gyermeke halálát okozta. A szerencsétlenül járt kislányt a csentei temetőben helyezték örök nyugalomra.78 Nagy valószínűség szerint az állambiztonsági hatóság (UDV) jelentésében szereplő haláleset valójában a Csente-hegyen szerencsétlenül járt kislány szomorú sorsát takarja. 5. Menekülttáborok a magyar menekültek számára A menekültek befogadásával és ellátásával kapcsolatos intézkedéseket a jugoszláv szövetségi belügyi államtitkárság (Zvezni sekretariat za notranje zadeve) foganatosította. A belügyi szervek hatáskörébe tartozott többek között a menekülttáborok helyszínének meghatározása, a táborok vezetése, a menekültek ellátása stb.79 A menekültek táborokban való elhelyezése hasonló forgatókönyv alapján zajlott az egész ország területén. Miután a menekült átlépte a határt, először egy átmeneti vagy tranzit táborban (prehodno taborišče oz. prehodna ali sprejemna postaja) helyezték el.80 Néhány nap, esetleg hét elteltével az ország belsejében kialakított menekülttáborokban helyezték el őket. Közben a jugoszláv belügyi szervek regisztrálták és alaposan kikérdezték a menekülteket. Egy 18 pontból álló kérdőívet (upitnik) kellett kitölteniük, ujjlenyomatot vettek tőlük, fényképet készítettek róluk.81 A menekültek elhelyezésénél a jugoszláv hatóságok figyelembe vették a családi állapotot. A családokat általában tengerparti, ill. belföldi szállodákban helyezték el, vagyis jobb minőségű táborokban. Ezzel szemben az egyedülálló menekültek kevésbé „komfortos” táborokban kaptak elhelyezést. A későbbiek során a menekülteket a döntésük alapján emigráló (akik külföldre távoztak), repatriáló 77 Csente település Lendva (Alsólendva) szomszédságában fekszik. A településtől északra elterülő hegyen húzódott a magyar-jugoszláv (ma magyar-szlovén) határszakasz. 78 Mélyinterjúk Dragosics (szül. Horvát) Máriával és Žižek Ludvikkal. 79 Kovačevič Katarina: Madarske izbeglice u Jugoslaviji 1956-57. godine. 102. 80 Ilyen átmeneti tábor volt pl. Palloson (Palic - Szerbia) vagy Kaproncán (Koprivnica - Horvátország), Szlovéniában pedig Boriban és Radencin. 81 Hegedűs Attila: Az 1956-os magyar forradalom és Jugoszlávia. 65-66. 41
