Kovács Attila (szerk.): Hova megyünk, bajtársak? - Világnak! Szlovénia és az '56-os magyar menekültek (Ljubljana - Lendva, 2016)

Kovács Attila: '56-os magyar menekültek Szlovéniában

valamint néhány menekülttábort is meglátogatott. Az ő beszámolója alapján az ENSZ menekültalapjának végrehajtó bizottsága január végén elfogadott egy rezolúciót, mely szerint a magyar menekültek gondozása minden állam feladata, és ezért a költségekben is részt kell venniük. Az ENSZ jugoszláviai szerepvállalásáról a magyar menekültüggyel kapcsolatosan Svetislav Stefanovič, a jugoszláv belügyi államtitkár 1957 februárjában a jugoszláv újságíróknak adott interjújában többek között kifejtette:

„Az október 23-i magyarországi eseményeket követően az országunk, amely az ENSZ útmutatásait követte, abban a helyzetben találta magát, hogy a saját területén számos menekültnek kellett menedékjogot nyújtania. A nehézségek, melyek a befogadás, szállás, élelem ellátás stb. során keletkeztek, túlnőtték országunk lehetőségeit. Ezért ezeket az ENSZ keretein belül kell megoldani a jugoszláv hatóságok és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának közös közreműködésével.”37

A menekültüggyel kapcsolatos jugoszláv álláspont megváltoztatása abban is megnyilvánult, hogy engedélyezték az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának egy ideiglenes iroda megnyitását Belgrádban.38 Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága munkatársainak aktív közreműködése felgyorsította a magyar menekültkérdés megoldását Jugoszláviában.39 Még a nyár folyamán elindultak az első nagyobb menekültcsoportok a befogadó országok felé, 1958. január közepére pedig az utolsó magyar menekült is elhagyta Jugoszláviát. Időközben - ahogy arról már korábban szó volt - Jugoszlávia újra megváltoztatta a magyar menekültekhez való viszonyát. A magyar állammal kötött titkos szerződés alapján 1957 augusztusától már nem fogadta többé a menekülteket, hanem visszaadták őket a magyar szerveknek.40

Hegedűs Attila „Az 1956-os magyar forradalom és Jugoszlávia” című munkájában kutatásokra hivatkozva felsorolja a Jugoszláviába való menekülés fő okait: „Először is a határ jugoszláviai oldalán nagyszámú magyar közösség él, s közülük sokaknak voltak rokonaik a menekülők között. Ők elsősorban Magyarország déli megyeiből (Csongrád,

37 Zahtevamo povračilo stroškov. Slovenski poročevalec, 1957 február 17

38 Uo,

39 Jugoszlávia és az ENSZ kapcsolatáról lásd még: Kecskés D. Gusztáv: Pénzgyűjtés és propaganda: Az ENSZ-intézmények információs tevékenysége az 1956-os magyar menekültválság megoldása érdekében. 109-145,

40 Kovačevič Katarina: Madarske izbeglice u Jugoslaviji 1956-57, godine, 101.

28