Székely András Bertalan (szerk.): A muravidéki és rábavidéki kortárs szlovén irodalom antológiája (Budapest - Szentgotthárd, 2006)
Just, Franci: A kortárs szlovén irodalom a Muravidéken és a Rábavidéken
pedig a nevelő célzatú és didaktikus jellegű karcolataiban és elbeszéléseiben, a falusiparaszti világot mutatta be. 5. A Rába és a Mura közötti terület az első világháború után és helye a szlovén irodalomban 1919 után nagy változások következtek be a térségben, hiszen Muravidék a Szerb- Horvát-Szlovén Királyság részévé vált, kilenc falu a mai Rábavidék területéről pedig Magyarország határain belül maradt. A 20. század 20-as éveiben a Muravidék folyamatosan integrálódott a szlovén társadalomba, ebben a folyamatban a muravidéki tájnyelvet a szlovén irodalmi nyelv váltotta fel. A 30-as években a fiatal muravidéki írók szlovén irodalmi nyelven írták műveiket. A műveikkel a szlovén irodalom részévé váltak Kranjec Miško, Godina Ferdo, Vratuša Anton, Novak Vilko, Sebjanič Franc, Šiftar Vanek és Camplin Ivan. A Mladi Prekmurec kulturális-irodalmi folyóirat, négy évig (1936/37— 1940/41) szerves részévé vált a szlovén irodalmi folyóiratok hálózatának, Kranjec Miško pedig a 30-as években a szociális realizmus egyik jellegzetes képviselője lett Szlovéniában (ebben az időszakban jelentek meg a következő alkotásai: Težaki (Nehezek) elbeszélés, Življenje (Elet) elbeszélés, Predmestje (Külváros), regény, Sreča na vasi (Falusi szerencse), novellák, Pesem ceste (Az út éneke) elbeszélés, Os življenja (Az élet tengelye), regény, Tri novele (Három novella), Satire (Szatírák), Zalesje se prebuja (Ébred az erdő), regény, Južni vetrovi (Déli szelek), elbeszélés, Prostor na soncu (Hely a nap alatt), regény, Kapitanovi (Kapitányok), regény, Do zadnjih meja (Az utolsó határig), regény, Povest o dobrih ljudeh (Történet a jó emberekről). Műveivel a Muravidéket irodalmilag és esztétikailag felvitte a szlovén literatura térképére. 6. A Rába és a Mura közötti terület a második világháború után és helye a szlovén irodalomban 1945-1990 között A háború előtti értelmiség korosztályának alkotó energiája a második világháború után is érezhető volt, legerőteljesebben az 50-es években. A Mladi Prekmurec (Ifjú Muravidéki) folyóirat eszmeisége másfél évtizedet követően újraéledt a Svet ob Muri (Világ a Muramentén) folyóirat indulásával, amelyet 1956-ban adott ki a Muravidéki Kultúrmunkások Klubja (Klub kulturnih delavcev Pomurja), azzal a céllal, hogy a lap betöltse a pannon újságírás hézagait, amint ezt a szerkesztőség az induláskor meg is fogalmazta. A szlovén irodalom úgynevezett intim költészetének folyamatába illeszkedő költők verseit jelentették meg az egész ország területéről, és a fiatal helyi alkotók is (pl. Ternar Jože, Sömen Branko) a folyóirathoz csatlakoztak. A szerkesztőbizottság tagjainak nézeteltérési miatt, három év elteltével a folyóirat megszűnt. Ennek az lett a következménye, hogy a regionális irodalmi színtér kezdett elszegényedni, ami egészen 1990-ig tartott. Ebben a korszakban is jelentek meg alkotások, Kranjec Nace Pajlin posztumusz verseinek a kiadása a Ker sem človek (Mert ember vagyok) című verseskötetben (1960) és Tmar Jože Sejalec (Magvető, 1960) c. könyvét is kiadták. Habár mindkét említett könyv regionális 20
