Székely András Bertalan (szerk.): A muravidéki és rábavidéki kortárs szlovén irodalom antológiája (Budapest - Szentgotthárd, 2006)

Az antológia szerzőiről

Szombathely, 1984; Felsőszölnök. A szlovének életmódja a huszadik században. Monográfiák / Gornji Senik. Način življenja Slovencev v dvajsetem stoletju. Monografije. Szombathely-Ljubljana, 1988; Etnološki slovar Slovencev na Madžarskem / A magyarországi szlovének néprajzi szótára. Monošter-Szombathely, 1996; Felsőszölnök. Budapest, 2000 (Száz magyar falu könyvesháza); Doljni Senik - Unterzemming - Alsószölnök. Alsószölnök, 2001; A magyarországi szlovének. Változó világ 56. Press Publica. Bp. 2003.

LAINŠČEK, Feri 1959. október 5-én született Nagydolányban (Dolenci), az Őrség szlovéniai részén. Muraszombatban (Murska Sobota) végezte a gimnáziumot, majd újságíró szakra járt Ljubljanában. 1983-tól szabadfoglalkozású művész, költő, író. Muraszombatban él.

A Raza (1986) című regényéért Kajuh-díjban, a Namesto koga roža cveti (1991) regényéért pedig Kersnik-díjban részesült. Az Astralni niz (1993) című regényével kiérdemelte a Preseren-díjat, amelyet Szlovéniában a kultúra napján a legsikeresebb művészeknek osztanak ki minden évben. A Mislice meséskönyvéért 2001-ben Vecernica-díjat kapott, amelyet a legjobb ifjúsági mű kategóriában osztottak ki.

Verseit a következő verseskötetekben tette közzé: Kot slutnja radovedno (1981), Dnevovina (1986), és a Visoka pesem (1988), valamint a dlan mi po tebi diši (2001) kötetekben. Gyermeknek írt verseskötetei: Cicibanija (1987), Oto in Oto in Mamška (1997) és a Rad bi (1998). Számos rock és más zenei műfajú szöveg szerzője, szorosan együttműködik Mija Žnidarič énekesnővel. A Pobarvanka és az iskrice albumokban Svedana Makarovič híres költőnő társszerzője.

Eddig két kötete jelent meg magyarul: Akit a köd hozott (Kogar je megla prinesla) 1996-ban, Gordos Márta és Halász Albert fordításában és az Argo nagycirkusz (Velecirkus) 1999-ben, Gállos Orsolya fordításában.

MILLASZ Mária 1945-ben született Zalaegerszegen, édesanyja magyar, édesapja szlovén. Okleveles rendező, Ljubljanában tanult a Filmművészeti Főiskola rendezői szakán. Saját megfogalmazása szerint örökös kutatója annak az útnak, amely az Egységhez vezet. Gyermekkorát Lendván töltötte, ahova nemrég, „az érett éveiben” vissza is tért, hogy nyugodtan alkothasson. Rádiójátékokat és verseket ír, fordít és fest. Szabadfoglalkozású művész. Az utóbbi években a Maribori Rádiónál dolgozik mint rendező.

MLINARIČ, Tine 1955-ben született Muraszigeten (Ižakovci), ahol jelenleg is él. Az egészségügyben dolgozik. Fő szervezője a Biiraški dnevi környezetvédelmi mozgalomnak, természetvédő, a Mura folyó ökológiai mozgalmainak és népi kultúrájának jeles képviselője, aki érdeklődik a régi hagyományok iránt. Verseskötetei: Dnika (1998), Kana (2002), Prebežniki (2005), esszékötetei: Beli možje (2000), Ranljiva reka (1996).

MUKIČ, Franček (MUKICS Ferenc) 1952-ben született Felsőszölnökön, Vas megyében, kilencgyermekes szlovén családban. Az általános iskolát szülőfalujában végezte el

192