Székely András Bertalan (szerk.): A muravidéki és rábavidéki kortárs szlovén irodalom antológiája (Budapest - Szentgotthárd, 2006)
Just, Franci: A kortárs szlovén irodalom a Muravidéken és a Rábavidéken
Martin Kačur (Egy idealista élete, 1981) mellett - ebben az évtizedben a legtöbb munkát Gállos Orsolya végezte - szintén magyarul olvashatjuk Zupan Vitomilt (Menuet za kitaro/Menüett gitárra, 1981), Kovačič Lojzet (Resničnost/A Valóság, 1984), Kosovel Srečko válogatott verseit (Ősz a karsztokon, 1984), Jančar Dragot (Galjot/A gályarab, 1985), a Kígyómennyasszony szlovén népmesegyűjteményt (1989), Kocbek Edvardot (Strah in pogum/Félelem és bátorság, 1989), Hofman Brankot (Noč do jutra/Reggel is sötét van, 1989), valamint Mikel Milost (Stalin, despot/Sztálin; A zsarnok, 1989). Ezeket a kiadásokat követte Ružič Ernest és Szúnyogh Sándor Naj/Leg (1980) c. kétnyelvű verseskötete, a Sozvočje/Összhang (1981) című antológia, amelyben hat Ausztriában élő, karintiai szlovén költő és öt Muravidéken élő magyar költő verseit publikálták, továbbá Hogy is állunk (1984) címmel a szlovén költészet új antológiáját. Ezenkívül közzétették a szlovén dráma antológiáját, amely 1989-ben jelent meg A hódító címmel, amely tartalmazza Hieng Andrej azonos című drámáját, Jančar Drago Veliki bnljantni valček című drámáját is (Nagy briliáns valcer, dráma), amelyet abban az évben be is mutattak Veszprémben, továbbá Jovanovič Dušan Igrajte tumor v glavi drámai szövegét. Az említett drámai antológia a magyar olvasóközönséget megismertette a Szlovéniában jelen levő új eszmei és kulturális törekvésekkel. 1986-ban jelent meg az antológia is (Pável Ágoston Válogatott műfordításai és versei), amelyet már a szerző a 40-es években előkészített, tartalmazta a szlovén népdalok fordításait, valamint Aškerc Anton, Cankar Ivan, Gruden Igo, Jenko Simon, Levstik Fran, Murn Josip, Prešeren France, Voranc Prežihov és Zupančič Oton válogatott műveit, valamint Pável Ágoston (Avgust Pavel) saját költészetének, munkásságának keresztmetszetét. A 90-es évek nagy társadalmi-politikai változásai miatt mindkét ország (Szlovénia, Magyarország) könyvkiadásában a gazdasági viharok fergetege számos változást hozott, amelynek következtében az addig zökkenőmentes fordítói programok közül számos megszűnt. A bizonytalan könyvkiadási utak keresésében megállapítható volt az is, hogy csökkent a lefordított művek mennyisége és a fordításirodalom egyre jobban a piacgazdaság sikerességtől függő viszonyrendszerébe került. A felsorolt tények ellenére, újabb magyar művek fordításaival mégis gazdagodott a szlovén irodalom: Esterházy Péter Hrabal könyve (Hrabalova knjiga, 1993 - fordító Mihelič Marjanca), Nádas Péter Egy családregény vége (Konec družinskega romana,1999 - fordító Jože Hradil), Molnár Ferenc Liliom (Liliom, 1999 - fordító Jože Hradil), Darvas László Szerezni egy nőt (Dobiti žensko, 2005 - fordító Marjanca Mihelič), Zágorec-Csuka Judit költő verseseskötetei: Örömtűzben és Vakok a térképen (V ognjenem kresu, 2001 - fordító Mihelič Marjanca; Slepci na zemljevidu, 2003 - fordító Millász Mária), Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek (Sveče so dogorele, 2002 - fordító Hradil Jože), és Kertész Imre Sorstalanság és Kaddis egy meg nem született gyermekért (Brezusodnost, 2003; Kadiš za nerojenega otroka; 2003 - fordító Hradil Jože). 2003-ban jelent meg, Vyvalovano Rlatno jezero címmel, a kortárs magyar kispróza antológiája is szlovén nyelven, amelyet Gaál Gabriella fordított. A magyar olvasók pedig megismerhették számos szlovén mű magyar fordítását pl., Kovič Kajetan Utazás Trentóba című regényét és Bodzaóraák című válogatott verseskötetét (Pot v Trento, 1998 - fordító Körtvélyesssy Klára; izbrane 15
