Halász Albert: Hommage a Bellosics Bálint (Lendva, 2013)
tevékenységén kívül az önképzőkör vezetője, az ifjúsági és tanári könyvtárak őre, az intézeti múzeum gyarapítója, a színjátszás, a kirándulások és egyéb teendők szervezője. Lelkes pedagógusi munkássága mellett folyamatosan foglalkozik néprajzzal is. Bejárja a környék településeit, ismerkedik a falvak lakóival, életével. Hozzá közelálló tereppel találkozik. A szomszédságban élő magyar, sváb, bunyevác és sokác közösségekben mozog, rengeteget gyűjt. Régóta vágyott terve is megvalósul: saját fényképezőgépet vásárol, megtanul fényképezni. Nyaranta több, a minisztérium által szervezett szakmai továbbképzésen vesz részt, pedagógiai, „históriai”, szociológiai, logikai, magyar nyelvi és történelmi előadásokat hallgat, 1908-ban Jénába megy szociológiai kurzusra,38 1909- ben részt vesz a magyar gazdaszövetség Közteleken rendezett szociális tanfolyamán is. A pedagógus és néprajzi szakma egyhangú elismerését vívja ki A gyermek a magyar néphagyományban c. dolgozatával, amelyben a gyermekről a pubertás korig közöl néprajzi adatokat. Gyűjtötte a népi írni-olvasni, számolni tanulás továbbadásának noči. Razen pouka in drugih učiteljskih dejavnosti vodi krožek samoizobraževanja, skrbi za mladinsko in učiteljsko knjižnico, zbira stvari za muzej zavoda, organizira gledališke predstave, izlete in skrbi za druge naloge. Ob vestnem pedagoškem delu se nepretrgoma ukvarja tudi z etnologijo. Obišče okoliške vasi, spoznava vaščane in njihovo življenje. Sreča se s terenom, ki mu je blizu. Giblje se v sosedstvu živečih madžarskih, švabskih, bunjevskih in šokskih skupnostih, ogromno zbira. Uresniči se mu tudi stari načrt: kupi si fotografski aparat, nauči se fotografirati. Ob poletjih se udeležuje več izobraževanj, kijih pripravlja ministrstvo. Posluša pedagoška, „historična”, sociološka predavanja in predavanja o logiki, madžarskem jeziku in zgodovini. 1908 odpotuje na tečaj sociologije v Jeno. Leta 1909 se udeleži socialnega tečaja na Közteleku, ki ga organizira zveza kmetovalcev. Z objavo dela Otrok v madžarskem ljudskem izročilu,41 v katerem objavi etnografske podatke o otrocih do pubertete, si prisluži veliko priznanje pedagoške in etnološke stroke. Zbiral je spomine o poučevanju bralnih veščin in veščin 25