Halász Albert: Hommage a Bellosics Bálint (Lendva, 2013)

Kertészeti Főiskolát, több évtize­dig volt Pécs kertészeti felügyelője, kiváló parképítő. Irányította Ba­ranya megye gyümölcsészetét és szőlészetét is. Imre Keszthelyen, a Gazdasági Akadémián szerzett kitűnő oklevelet, több évtizedig gazdaságvezető volt. Flóra apja nyomán a néprajzot választotta szakmájának. A népi textíliákkal foglalkozott, apja hagyatékának a gondozója volt. Mint igazgató taní­tónő vonult nyugdíjba. Pál műszaki őrnagyként Amerikába távozott, és ott mint műszaki szakember tevé­kenykedett.37 A család leszármazot­tai napjainkig tartják a kapcsolatot és őrzik Bellosics Bálint emlékét. Bellosics Bálint Baján közel ne­gyed évszázadot tölt el, miközben innen is többször, sikertelenül, Csáktornyára kíván áthelyezést kieszközölni. Bentlakó segédtanári állása óta internátussal egészül ki az intézet, modernizálják, közben 1897-ben rendes tanárrá nevezik ki, mígnem 1913-ban igazgató lesz. Földrajzot, lélektant, természet­rajzot, magyar és német nyelvet, rajzot, szépírást tanít, vezeti a ta­nítási gyakorlatot. Egész napokat dolgozik, gyakran éjszakáit is a munkára szánja. Az óráin, oktatói v Budimpešti končal visoko šolo za vrtnarstvo. Več desetletij je bil vrtnarski nadzornik v Pécsu, bil je odličen načrtovalec parkov. Vodil je tudi sadjarstvo in vinogradništvo v županiji Baranya. Imre je z odlično oceno diplomiral v Keszthelyu na akademiji za kmetijstvo, več dese­tletij je bil vodja posestev. Flóra si je po očetu za poklic izbrala etno­logijo. Ukvarjala se je z ljudskimi tekstilijami. Bila je skrbnica oče­tove zapuščine. Upokojila se je kot ravnateljica-učiteljica. Pál se je kot tehniški major odselil v Ameriko in tam deloval kot tehniški strokov­njak.40 Potomci družine stike negu­jejo tudi danes in ohranjajo spomin na Bálinta Bellosicsa. Bálint Bellosics v Baji prebije blizu četrt stoletja, medtem ko si tudi od tu, neuspešno, poskuša ure­diti premestitev v Čakovec. Zavod po njegovi zaposlitvi pomožnega učitelja, s stanovanjem v šoli, razši­rijo z internatom in modernizirajo. Medtem njega leta 1897 imenujejo za rednega učitelja, leta 1913 pa po­stane ravnatelj. Poučuje zemljepis, psihologijo, naravoslovje, madžar­ski in nemški jezik, risanje, lepopis in vodi pedagoško prakso. Dela po cele dneve, pogostokrat tudi cele 23

Next

/
Thumbnails
Contents