Marx Mária: Hetés. Egy nehézsorsú néprajzi tájegység népművészeti kincsei (Zalaegerszeg, 2019)

Férfi viselet A hetési férfiak ruházata az általános magyaroszági viselet volt. Az adatközlők által „régi időknek” tartott korban, amely az emlékezet visszanyúltáig, az 1830-as, 50- es évekig tartott, nyáron mezítláb, rojtos, többnyire négy szélből összevarrt gatyában és vászoningben jártak. A gatyát derékon házicérnából főzőkanalak nyelével összeügyeskedett „vert" madzaggal húzták össze. Gondos asszony az ura gatyája korcát tűvel, cérnával szépen „ráncba szedte". A gatya előtt kö­tényt viseltek. Alja ennek is rojtos volt, alsó szélé­hez közel piros szövés díszítette. A férfiak ünnepi inge mellét, nyakát, vállát és ké­zelő szorittuját az asszonyok szépen kivarrták fe­hér pamutfonállal. Ezeken is gyakran megjelenik a darázslépes térkitöltő motívum. A szorítót később gyári szövésű piros dísszel látták le. Az ünnepi öltö­zékhez nyakravalót viseltek. A korábban viselt bocskorban a századfordulón már alig járt valaki. 32 Magyar csizmát viseltek, Ennek szára kétoldalt volt varrott, fent mintára vágott, hármas fonatú bőrrel beszegett és bőrből kötött gombbal díszített. A vászonviselethez hűvösebb időben, mellény puroszlik, kabát duómány tartozott. A báránybundá­ból készült ümögbáttyo már a régiséghez tartozott. Az újabb viseletről, amelyben a gazdagabbaknál a gatyát is posztónadrág váltotta fel, a 19. század végére már elhagyták a korábban szokásos pityké­­ket és zsinórozást A férfiviselet fontos része a kalap és a dohány. Ez ugyanúgy hozzá tartozott a fényképezéshez ki­öltözött emberekhez, mint a kézbe való kendő és az imakönyv a nőkhöz. A korai időszak széles karimá­jú kalapját és pipáját az 1880-as évekre a pörge kalap és a századfordulóra a cigaretta váltotta fel. A férfiak a nőknél korábban tértek át a polgári - öl­tönyös viseletre is. Hetési férfi ingek Muraszombati Múzeum (Pomurski Muzej Murska Sobota) Thury György Múzeum Nagykanizsa

Next

/
Thumbnails
Contents