Marx Mária: Hetés. Egy nehézsorsú néprajzi tájegység népművészeti kincsei (Zalaegerszeg, 2019)
Haj- és fejviselet A leányok rendszerint hajadonfőit jártak. Hajukat középen elválasztva kétoldalt fésülték, elöl megsodorták a fül előtt bekunkorították, majd hozzáfonták a többi hajhoz egyetlen hármasfonatba. Ennek a végébe pántlikát fontak, ünnepi alkalommal szélesebb díszes szalagból csokrot illesztettek a hajfonat végére. Az asszonyok hasonlóan befont hajukat ökölnyi kontyba csavarták. Erre vászonnal borított fakontyot varrtak speciális, görbe kontyvarró tűvel, fekete pertlivel. A kontyot az esküvő másnapján reggel varrták fel. Ha a hajfonat nagy volt, levágtak belőle. A kontyot háromrészes, színes kasmíranyagból összeállított kontyfedő takarta. A középső csík mindig elütött a két oldalsó résztől, hátul összehúzott végébe mintásán szőtt, fehér, bolti kontyfűzőt, gallagyot kötöttek, mely közel derékig lecsüngött, két vége hímzéssel és színes horgolt csipkével volt megtoldva. A lányok és asszonyok ünnepi alkalomra világos selyemkendőt kötöttek, Hogy a kendő szépen álljon, homlokuk fölött a hajtásba cirokszálat fektettek. Ha a szálat megtörték, a kendő csúcsos formájú lett. A kontyot bár szép, de egészségtelen és kényelmetlen viseletnek tartották. Felvarrása bonyolult, 28 időigényes munka volt, nem mindenki tudta magának megcsinálni, általában egy héten egyszer, szombat este bontották le. Az alvást is megnehezítette. Ezért már a századforduló előtti utolsó évtizedekben kezdtek áttérni az úgynevezett „csárdás" viseletre, amikor is a hajfonatot fakonty nélkül tűzték a kasmírfőkötő alá. A konty mellett volt egy kevésbé kényelmetlen hajviselet is, amelyet gyűjtői „gyöngyös pártaként" neveznek meg. Sajnos, adatok híján nem állapítható meg, kik és milyen körülmények között viselték ezt a rendhagyó fejéket. Hetés leghíresebb - a 19-20. századfordulón már egyedülálló - fejviselete a pacsa, egy különlegesen összehajtogatott, hímzett szélű, fehér kendő volt. Mivel néhány adatközlő még ismerte, és a gyűjtött anyagban is volt rá példa, a néprajzosok és fotográfusok a színes viselettel együtt is felöltöztették a nőket ezekbe a fehér kendőkbe. Ez azonban a legtöbb esetben anakronizmus, a pacsa ugyanis inkább a régi fehérviselet tartozéka volt, a századfordulón már csak elvétve, esetleg nagyünnepeken viselte néhány idős asszony.
