Marx Mária: Hetés. Egy nehézsorsú néprajzi tájegység népművészeti kincsei (Zalaegerszeg, 2019)

Hetési női viselet Mint a „fehérnép" szó is utal rá, régen a nő öltözete általánosan fehér vászonruha volt, ami lényegében jellegtelenné, egyöntetűvé tette a nők ruházkodá­sát. Plánder Ferenc az 1830-as években, Göcseinek esmérete című munkájában ugyanezt a viseletét di­cséri, mint a női munkák kiváló, és nem hivalkodó eredményét. Ez az általánosan viselt női ruházat egy hosszú ingből (hossziümög), a ráhúzott, erősen ráncolt szoknyából állt, amit a hetésiek kitlinynek, kiklinynek, kitűnnek hívtak. Ehhez jött a még mindig fehér, de már finomabb anyagból, pergálból készült bugyros ujjú ing és a színes nyakba való kendő. És ehhez a viselethez tartozott egy téglalap alakú, nagyméretű, szélein fehér hímzéssel díszített és bo­nyolultan meghajtogatott kendő, a pacsa. Az utóbbi három ruhadarabot a 19. század má­sodik felében kezdhették meghimezni. Mivel a pa­csa a régies viselethez tartozott, amelyet a század­­fordulón már csak egy-két öreg asszony vett fel a nagyünnepi misére, hímzése nem színesedett ki, mint a bugyros ujjú ingeket befogó liénzü vagy szo­­rittu és a leginkább díszített vállkendő sarkai. A régi viselet darabjaiból már alig maradt meg va­lami az utókor számára. A 19. század utolsó harmadában a fehér vászon­­kitlint gyári anyagból készült, sötét tónusú, apró­mintás anyagból varrott szoknya váltotta fel. A bugyros- vagy bokros ujjú ing - különösen az ün­nepi változat - erősen ráncolt, keményített széles szorítós, szövött szalaggal díszített ingváll lett, a vállkendő szélén az alapanyagból varrt fodor mel­lett megjelent a horgolt csipkeszél, az I. világháború előtt a színes horgolás is. Hideg időben a régi viselethez tartozó cicásbun­­da helyett a vattázott ujjast vettek a nyakba való kendő fölé. Ehhez az új ruhához már nem vettek pacsát az asszonyok, a kontyon vagy káplin csak a kasmír fő­kötő volt, de ez sem sokáig, a századforduló után egyre inkább elmaradt. A néprajzi gyűjtők fényké­pezőgépei kedvéért még fel-feltették, de a kontyba tűzött fonatra egyre inkább csak kendőt kötöttek. Az első világháború alatt kezdődött meg a népvi­selet elhagyása, a varrógéppel készült polgári ruha térhódítása. 23

Next

/
Thumbnails
Contents