Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)
Ismertebb magyar kötődésű műemlékek a Muravidék szlovénok lakta településein
82 Az egyhajós templom a gótikus stílus alapfeltételeinek megfelelően nem túlságosan nagy méretű, ablakai és bejárata szűkek. A nyugat-pannon tájegység vonatkozásában azonban már a felépítése idején nagyszabású szakrális épületnek számított. A művészettörténészek többsége - magyarok és szlovénok egyaránt -„érett vidéki gótikus templomként" tartják számon. Külseje, az épületegyüttes jellege, alapformája különösképpen nem különbözik a térség többi hasonló típusú szakrális épületétől. A mártonhelyi templomra is jellemző a nyugati torony és a presbitérium az épület keleti oldalán. Az épület északi oldalán a boltíves bejáratú sekrestye található. Sajátos, helyi jellegű stílusa miatt a templom esetében egyesek Mura menti gótikáról is beszélnek. A templom különösen értékes művészettörténeti kincsét a freskói jelentik, amelyek alkotója a vidék neves 14. századi freskófestője, Aquila János, illetve a nevéhez fűződő festőiskola volt. A freskók értékeit szakavatottan elsőként a magyar művészettörténetben közismert Rómer Flóris ismertette. A művészettörténészek véleménye abban összecseng, hogy az Aquila-iskolának tulajdonított A történelmi forrásokból következtetve a ma is létezőnél már korábban állhatott a településen kegyhely jellegű templom, amelynek patronusa úgyszintén Szent Márton volt. Az említett feltételezésről a felsőlendvai uradalom 1366. évi összeírásai tanúskodnak. A gótikus templom építési esztendejének 1392 tekinthető, ami a szentély déli oldalán olvasható felirat alapján is megállapítható. Az építés megrendelője egy Erazmus nevű helybeli plébános volt, ami valamelyest azért érdekes, mert a patrónus ezúttal nem nemesi család volt. A híres martjanci gótikus templom
