Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)
A nemzetiségileg vegyesen lakott terület települései
68 A faluban egy vendéglő és egy kertészet működik, az utóbbi virágüzlettel. Pincén rendszeresen működik a Zala György Művelődési Egyesület - a Muravidéken elsőként létrehozott, ma is aktívan és eredményesen működő hímzőszakkörrel -, valamint a tűzoltóegylet. Turisztikai érdekességként említhető, hogy a Pince feletti dombokon még található néhány, a 20. század első felére jellemző borospince, valamint a családi házak között is akad olyan, amely a vidék korabeli építkezési stílusát őrzi, tornáccal, azaz kódisállással. A település egyik fontos épületének tekinthető az ezredforduló éveiben felújított és kibővített faluotthon. Fontosabb látnivalók: A falu központjában található egy szoknyás harangláb és egy 1811-ből származó kőkereszt. Pincemajor és Benice (Pince Marof in Benice) Pincemajor település - a szomszédos, vele a legtöbb szempontból összenövő Benice településhez hasonlóan (azért az utóbbiról is szólunk, bár zömében szlovénok és más szláv nemzetiségű polgárok lakják) - az I. világháborút követő, a földreformmal párosuló betelepítések révén jött létre. Az Esterházy-uradalomban a mai falu határában volt egy major (innen a helységnév), azonban ténylegesen a szlovén tengermellékről és Isztriából odatelepítettek révén alakult önálló településsé. A két falut, Pincemajort és Benicét a Lendva-patak választja el egymástól. Pincemajor a Lendvavíz bal oldalán terül el, Pince falutól és az új autópályától délre. Pincemajor lakosainak száma a A Pincemajori faluotthon
