Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)
Bevezető
Muravidékre kiterjesztve - a tájegység magyar vonatkozású épített és kulturális örökségének fontosabb értékeit. Szempontként az adott műemlék vagy szakrális építmény keletkezésének korát vettük alapul, tehát azt, hogy létrejötte 1919 előtt történt, valamint azt, hogy egy-egy magyar főúri családhoz vagy szenthez kapcsolható. Ma valamennyi említett műemlék a szlovéniai örökség részét képezi, azonban kulturális és művészettörténeti vonatkozásban a magyar történelmi és művészettörténeti örökségnek is része. A legkorábbi, máig megőrződött magyar jeliegű, főleg szakrális értékek az Árpád-korból származnak (Domonkos fa - Domanjševci, Tótlak - Selo). A kora gótikus tornisai (Turnišče, Bántornya) templom gyönyörű, a Szent Lászlólegendát felidéző freskókat rejt, amihez hasonló legfeljebb csak a székelyföldi vagy a szepességi templomok némelyikében található. A tágabb térség 14. századi kiváló freskófestőjének, Aquila Jánosnak, illetve „festőiskolájának" a munkái - a magyarországi Velemér mellett - a Muravidéken Mártonhelyen (Martjanci), a nagytótlaki (Selo) román kori körtemplomban és másutt is megtalálhatók. Említést kell tenni azokról a kései középkorból, illetve a korai újkorból származó várakról, várkastélyokról, amelyek szerepe a vidék történelme szempontjábóljelentős, hiszen egykori Bánffy, illetve Esterházy (Alsólendva), Széchy, illetve Batthyány majd Széchenyi (Felsőlendva), Széchy, illetve Szapáry (Muraszombat), Zichy (Belatinc) stb. örökségről van szó. Sajátos értéket képvisel a történelmi Etetés néprajzi tájegység, amelynek népi építészete (szoknyás haranglábak, „kódisállásos" azaz tornácos házak) külön figyelmet érdemel, akárcsak a két perem vidéki kisváros, a 19. és a 20. század fordulóján polgári jelleget öltött Lendva (Alsólendva, Lendava) és Muraszombat (Murska Sobota) épített öröksége. Muraszombat magyar lakossága hivatalosan 1 százalék körül mozog, a város nem tartozik a nemzetiségileg vegyesen lakott területhez. Úgyszintén említésre méltó a rendszerváltozás után létrehozott helytörténeti-néprajzi gyűjtemények hiteles prezentációja, ami a tájegység múltjának feltárása szempontjából rendkívül fontos.
