Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)

A nemzetiségileg vegyesen lakott terület települései

aknak adományozta, majd 1712-ben elrendelte, hogy - egyéb várak mellett - ezt a várat is, amely állítólag igen romos állapotban volt, I. Lipót császár iránti tiszteletből és hálából„L"alakúra át kell építeni. Az építkezés a lendvai vár esetében ténylegesen bekövetkezett, és akkor kapta az építmény a mostani várkastély-formát.

A 19. században a várkastély épületét különböző célokra használták. Egyebek mellett az uradalmi tisztviselők munka- és lakhelyeként tartották számon, majd néhány évig az újonnan létrejött polgári iskolának is helyet adott. A 20. században ugyancsak

többször változtak a várkastély lakói, nemegyszer méltatlan célokra is felhasználták az ódon falakkal védett helyiségeket, míg a 20. század 70-es éveitől kulturális és múzeumi tevékenységnek ad otthont.

A várban ma - állandó jelleggel - a Lendva-vidék egyik bronzkori települését felidéző tárlat, a török idők fegyverzetét és viseletét bemutató kiállítás, a Zala György emlékszoba, Gálics István grafikusművész és Gábor Zoltán festőművész munkáiból ízelítőt nyújtó kiállítás, valamint a jellegzetes hetési viseletét és hímzésmotívumokat bemutató kiállítás látogatható.

Részlet a lendvai várkastélyban berendezett Vár a vártán című kiállításból, amely a török időket idézi fel