Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)
Bevezető
3 Bevezető A Muravidék sokszínű, kulturális szempontból gazdag közép-európai tájegység. Sajátos vidék a Szlovén Köztársaság keretében ez a Murától északkeletre fekvő táj, amely-a többi szlovéniai régióval ellentétben - az elmúlt évszázadokban (1919-ig) a magyar államhoz és érdekszférához tartozott. A tájegység keleti része, a mai magyar-szlovén határ menti szűk sáv egykor magyar településeket tömörített, amelyekre azonban ma mára kétnyelvűség a jellemző. Az utóbbi évtizedekben a mintegy 30 kisebb-nagyobb települést felölelő tájegység részt - hivatalosan - nemzetiségileg vegyesen lakott területként tartják számon. A Muravidék jelentősen nagyobb része a hagyományosan szlovénok lakta vidék. Mintegy száz esztendővel ezelőtt a tájegység lakosságának bő negyede magyar nemzetiségűnek vallotta magát, mára azonban a magyarság részaránya jelen tősen 10 százalék alá csökken t. A tájegység nevét illetően fontos hangsúlyozni, hogy korábban, a 20. század előtt e vidéknek nem volt egységesen használt megnevezése, önálló tájegységként nem tartották számon. Az északi része a történelmi Vas, a déli része pedig a történelmi Zala vármegyéheztartozott. A szlovénok lakta települések esetében mindkét nyelven találkozunk különböző névváltozatokkal. Miután a mintegy 910 négyzetkilométernyi vidék az I. világháború után a délszláv államhoz, azon belül a szlovén régióhoz került (1991 -tői az önálló Szlovén Köztársasághoz tartozik), magyar nyelvi környezetben leginkább a Muravidék névváltozat honosodott meg, míg szlovén nyelvi környezetben az említett vidéket Prekmurje néven jelölik, ami magyarra fordítva Murántúlnak felel meg. Az utóbbi változat a magyarok körében nem vált rokonszenvessé, így nem honosodott meg. A 20. századjelentős részében a Muravidék zárt, határ menti tájegységnek számított, ami gazdasági, közlekedési, szociális és kulturális vonatkozásban egy arán t megnyilvánult. Az elmúlt másfél-két évtizedben e régió tekintetében is enyhült a„ merevség", így - a viszonylagos gazdasági, infrastrukturális és szociális elmaradottság ellenére - manapság a Muravidék adottságait és lehetőségeit egyre többen kezdik felismerni. A kisrégió egy arán t tekin thető Szlovénia keleti kapujának, a magyar-szlovén-
