Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)
A nemzetiségileg vegyesen lakott terület települései
30 működött a második legnagyobb szlovén-magyar határátkelőhely. A viszonylag nagy, enyhén dombos területen fekvő falu a Nagy-Kerkába ömlő Dolinc-patak bal partján jött létre. Egyes feltételezések szerint a falu neve a területet átszelő, egykor hódban gazdag vizekre utal. A feltehetően a 13. századból származó román kori Szent Andrástemplom a régészek véleménye szerint a mai település központjában volt, azonban a források már a 19. században is csak a romjait említették. Az említett időszakban az épületmaradvány teljesen elpusztult, a használható építőanyagot a falubeliek széthordták. Hodos lakosságának döntő többsége a történelem során evangélikus vallású lett, valószínűleg ezért az egykori katolikus templomra sem tartottak igényt. Már a 19. század előtt is volt a falunak evangélikus temploma is, hiszen ismeretes, hogy az épület 1826-ban leégett. Az új egyhajós templomot 1838-1842 között építették fel a barokk kései szakaszára jellemző stílusban. A hodosiak a múltban főképpen mezőgazdaságból, fakitermelésből és gyümölcstermesztésből éltek, a 20. század utolsó harmadában azonban a lakosság munkavállalási formája átalakult, hasonlóan a tágabb régió sajátosságaihoz. Az említett időszakban Hodos határában egy állami vetőmagtermesztő vállalat működött, amelynek„jogutódja" manapság Agrossat néven üzemel. A település az új évezred elején ismételten fontos nemzetközi vasútállomást kapott az újonnan kiépített magyar-szlovén vasútvonal mentén. A 2002-ben végzett népszámlálás szerint a településnek 251 lakosa volt, akiknek a fele vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A magyar származásúak, illetve a magyar nyelvet beszélők aránya ennél jelentősen magasabb. Amióta Hodos - a szomszédos Kapornak településsel együtt - önálló önkormányzati egységgé alakult, jelentős fejlődésnek indult. Számos fontos infrastrukturális beruházás mellett az egykori határőrlaktanyát korszerű, szállodai szintű ifjúsági központtá alakították át. A falu határában, gyönyörű természeti környezetben egy mesterségesen kialakított tó is található, amely vidrában gazdag. A faluban mára 19. század végétől működik az ÖnkéntesTűzoltó Egyesület, amely a vidék egyik legrégibb ilyen jellegű szervezete. Rendkívül tevékeny az Őrség néven ismertté vált műve-
