Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)
A nemzetiségileg vegyesen lakott terület települései
24 szerepel. Megmaradt azonban a közös temető, amely a főút mentén, a két település között található. Vallási tekintetben a túlnyomórészt római katolikus hívők az alsólendvai plébániához tartoznak. Említésre méltó az Arany János Művelődési Egyesület működése, amelynek keretében működik a Muravidék egyik legrégebbi, gyönyörű hetési viseletben szereplő népdalköre. Korábban kiváló néptánccsoport is működött a faluban. Állandó jelleggel működik a tűzoltóegylet is. A település határában vendéglő, virágüzlet és autószalon található, valamint néhány kisiparosa is van a falunak. Idegenforgalmi szempontból említésre méltó az 1930-ban épített Szent István-kápolna, amelyben a falu neves szülötte, Király Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész alkotta alsólendvai Szent István-szobor kicsinyített mása található. Göntérháza (Genterovci) A falu Lendva és Dobronak között fekszik. Göntérházát a Hetés néprajzi tájegység központjának tekintik, ami központi fekvésével, valamint a 20. század hetvenes éveiben épített általános iskolával és a településről származó értelmiségiek nagy számával magyarázható. Göntérházáról az első ismert írásos említés 1381-ből származik. A települést a későbbiek során számos úrbéri feljegyzés és a Hetésre vonatkozó írás is említi. A Hídvéggel, Radamossal, Kámaházával és a szomszédos magyarországi Gáborjánházával határos település katasztrális területe meghaladja a 330 hektárt, azonban talán fontosabb adatnak számíthat, hogy a faluban Sajátos, ún. „parasztbarokk'' stílusban épített göntérházi ház
