Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)
A nemzetiségileg vegyesen lakott terület települései
16 sokat pedig magas adókkal sújtották. Mindezt tetézte az 1947. október 18- án kitört nagy tűzvész, melynek során 52 ház és gazdasági épület égett le, elsősorban a Tüskeszerben. Az 1940-es évek végén gátat építettek a Bakonakipatakon. A 60-as években adták át az új orvosi lakásokat a vásártéren (1960), valamint az új iskola épületét (1962) és a tanítói és rendőri lakótömböt az iskola szomszédságában (1969). Az 1970-es években is több nagyobb beruházás történt a faluban: 1972-ben megépült a Fő út (vagy más néven Posta út), 1974-75-ben sor került a falusi utcák aszfaltozására és ekkor szabályozták a Bakonaki-patakot is. Az 1970-es évek második felében kezdték el a kultúrotthon építését is, melyet hat évvel később, 1983-ban avattak fel. Más téren, elsősorban a gazdaság terén viszont visszafejlődés történt, mivel sorra zártak be - a tőkésítés hiánya miatt - a korábban államosított üzemek: a Toplak-féle fűrésztelep 1957-ben, a malom 1964- ben és a téglagyár 1979-ben. Ezen az összképen még az 1986-ban átadott csirkefarm, valamint az önálló szlovén állam megalakulásának évében, 1991 novemberében üzembe helyezett A Bakon aki-tó környezete kellemes kiránduló- és horgász TIO harisnyagyár sem javított, mivel rövid működés után mindkét üzem bezárta kapuit. Az új szlovén államban történt közigazgatási átalakítások következtében 1998-ban megalakult az új dobronaki önkormányzat, melyet három település - Dobronak, Strehovci (Strelec) és Zsitkóc - alkot. Az új önkormányzat megalakulása után a település számos, a korábbinál kedvezőbb fejlesztési lehetőséghez jutott. Akkortól az önkormányzati egység nemzetiségileg vegyesen lakott területén magyar nemzeti önkormányzat is működik. A település szomszédságában van a tágabb térségben egyre ismertebb
