Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)
A nemzetiségileg vegyesen lakott terület települései
14 esztendeiben (1872-ig) Dobronak a Lövői járáshoz tartozott, egy újabb közigazgatási átszervezés után néhány esztendőre a Baksai járáshoz került, majd annak megszüntetését követően 1878-tól a nagy kiterjedésű Alsólendvai járáshoz sorolták. A tárgyalt korszak végén a település nevét Lendvavásárhelyre változtatták, ami azonban nem nyerte el a lakosság tetszését. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb idegenforgalmihagyományőrző rendezvénye a himestojás-kiállítás A mezőváros intenzív fejlődése a lakosság lélekszámúnak alakulása szerint is nyomon követhető. A dualizmus időszakának kezdetén az össznépesség mintegy ezer főre tehető, a 19. század végére már jóval meghaladta az 1.300 főt, az első világháború idején pedig 1.500 lélek körül mozgott. A természetes szaporulat mellett a mintegy ötven százalékos növekedést leginkább a Dobronakra költöző, főképpen iparos és értelmiségi réteg letelepedése eredményezte. A térségben az első világháborút követő politikai átrendeződés Dobronakra az átlagosnál is kedvezőtlenebbül hatott. A mezőváros az új délszláv állam határsávjába került, ami eleve csökkentette a korábbi évtizedek fejlődési ütemét, lehetőségét. A nagyobb gondot azonban az jelentette, hogy elszakadt természetes vonzáskörzetétől, mindenekelőtt a hetési falvak Magyarországon maradt csoportjától. Az akkor túlnyomórészt magyar nemzetiségű település életében az anyaországtól való elcsatolás és az új határvonal lelki-tudati szempontból egyaránt kemény megpróbáltatásnak számított. A következő két évtizedben - politikai és szociális okokból egyaránt-jelentős méreteket
