Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)

A nemzetiségileg vegyesen lakott terület települései

Dobronaki főutca-részlet a Szent Jakab plébániatemplommal

akkoriban átmenetet jelentett a falu és a város között. Mezővárosi jellege szabadvásári és vámszedési joggal is felhatalmazta a települést. A vámokkal kapcsolatban egyébként 1469-ben és 1524-ben is említik az oklevelek Dobronakot. Az 1524-es oklevél még megemlíti, hogy Dobronakon 31 jobbágy lakott 4 egész, 24 fél és 3 negyed telken, valamint 28 zsellér. A Bánffyak kihalása után rövid ideig a Nádasdyak uralták a települést, a 17. század végén viszont az Esterházyak birtokába került az egykori alsólendvai

Bánffy-birtok, illetve ezáltal Dobronak mezőváros is.

A 18. század második felében Dobronak volt a vidék fazekasságának a központja: az 1773-ban összeírt 83 iparosból 72 fazekas volt, ami a lakosság közel felét jelentette. Az úrbérrendezés során Mária Terézia megerősítette Dobronak privilégiumait, mely akkortól a vásári és vámjog mellett a szabad bíróválasztást is magába foglalta. Az 1784-1787 között végrehajtott első magyarországi népszámlálás során Dobronakon 138 családot írtak