Horváth Károly: Vőfélykönyv Zalából és Mura-vidékről (Zalaegerszeg, 1994)

IV. Vacsora utáni események

Kedves édesanyám, tudom, mint szerettél,

Jóra tanítottál, a rossztól intettél.

Bocsánatot kérek kedves édesanyám,

Ha megbántottalak életem folyamán.

Kedves édesapám, szívemből kívánom,

Minden földi terved valósággá váljon! Testvéreimhez fordítom szavamat,

Köztetek nagyon jól éreztem magamat.

Rokonok, barátok, bocsássatok meg, kérlek,

Ha valaha bármit is vétettem tinéktek.

Vendégeim! Idejöttem magányosan,

És most távozom tőletek párosán.

Mulassatok tovább, érezzétek jól magatokat,

Mi most elindulunk, Isten vezérelje utunkat!

IV/5/b. ELBÚCSÚZTATJÁK AZ ÁRVÁT

Előállt a szekér, el kell indulni,

A kedves vendégektől el kell búcsúzni.

Édesanyám (Édesapám), mikor tehozzád beszélek,

A szívemben mindig nagy fájdalmat érzek.

Teneked köszönöm, hogy e földön élek,

És hogy fölneveltél, hálát adok néked.

Te irányítottad eddigi utamat,

Lelkemről elűzted minden bús gondomat.

Egyedül neveltél, kormányoztad életem,

Mindenféle jókat te adtál énnekem.

Isten rendelése, hogy tőled elváljak,

Választott párommal külön úton járjak.

De azért lelkemben mindig veled leszek,

Irántad ezután is mindig együtt érzek.

84