Horváth Károly: Vőfélykönyv Zalából és Mura-vidékről (Zalaegerszeg, 1994)
IV. Vacsora utáni események
Az a büszke menyasszony, ki ott üldögél, Nem lesz oly boldog, mint ahogy most él. Köszörülöm a kaszámat, levágom a nyakatok, így múlik el a ti földi boldogságtok. De kihúzza magát a büszke vőlegény, Leszel te még púpos is, ha el nem visz a szél. Köszörülöm... A koszorúslány se bízza csak el magát, Hiába simogatod a vőfélyed nyakát. Köszörülöm... A vőfélyekre is rákerül ez a szörnyű sor, Hiába van a pocaktokban egy-két liter bor. Köszörülöm... Nászember, nászasszony eddig csak örültetek, Rajtatok a sor, hát most végzek veletek! Köszörülöm... A gazdaasszony az előbb táncolt örömében, Nem főzhet több lakodalmat ebben az életben. Köszörülöm... A házigazda és neje hogy meghúzza magát, Mondják el, hogy hány tiknak vágták el a nyakát! Köszörülöm... Hé, cigányok, ti még életben vagytok? A száraz fáitokat kire hagyjátok? Köszörülöm... 71
