Szomi Pál: Így kezdődött (Lendva, 2000)
Május
Csak jó háromnegyed óra múlva tértünk vissza hozzánk, hogy kandúrmegfigyelést végezzünk. Öreganyám és büdös szag fogadott, olyan, mint amikor a lovat patkolják és égetik le a körmét.- Meleg vacsora várja majd anyádékat. Nekik akarok főzni, azért gyújtottam be a sparheltbe. Furcsa az, hogy a szél nem fúj, de mégis füstöl a tűzhely. Ekkor kaptam észhez. Én a macskát a remibe zártam, hogy ne szökjön el. Öreganyám meg nagyothall. Rohantam a konyhába. Kinyitottam a sütő ajtaját. S mint valami tigris a ketrecéből, úgy ugrott ki a kandúr a konyhába, s usgyi, eltűnt a szérű gerendái között. A gyerekek csak bámultak. Nem tudták mire vélni a dolgot. Lenke szólta el magát.- Milyen szép vörös cica! Aztán elmagyaráztam nekik, mióta van vörös cicánk. Másnap Lenke belegyezésével az ő kismacskájával folytattuk a megfigyelést. Az áprilisban kivirágzott fák és a mezők ékei elhullatták szirmaikat. A fákon apró bogyók jelentek meg a virágok helyében, alattuk pedig a jóillatú és jóízű gombák várták a szedőket. Ha a gomba kibújik, legjobb azonnal leszedni, mert másnapra már kukacos lesz és élvezhetetlenné válik. Különben a gombának varázsa van, még az is szereti szedni, aki nem fogyasztja. A gombát megehetik a vegetáriánusok is. Ők azt állítják, mindent fogyaszthatnak, ami nem dög. Madárdalos vasárnap volt. Úgy tizenegy óra körül lehetett, mert a misések még nem jöttek haza, a harangozó pedig 40
