Szomi Pál: Így kezdődött (Lendva, 2000)

Május

Mindegyiknek szót fogadtunk. Meg is telt a tehenes szekerünk vassal annyira, hogy alig vonszoltuk el másnap az iskoláig. Pedig tizenketten erőlködtünk mellette.

Aznap hat hasonló szekérről rakták a munkások a tehergépkocsira a vasat.- Ez egyenesen a vasgyárba megy. A Martin-kohókban ennek a segítségével nyernek acélt.

Persze, hogy büszkék voltunk! Ha mi nem vagyunk, nincs acél se.

Egy hét múlva anyám vette észre az új iskola hatását. Először nálunk, majd a többi tanuló udvarában mindenhol kitisztítottuk a gyümölcsfák tövét, s valamilyen magot szórtunk oda. Erre hívta fel anyám a szomszédék figyelmét is. Ennyit láttak, ennél többet ők sem tudtak meg, mi, iskolások pedig erősen hallgattunk, hiszen nem kérdezett tőlünk senki semmit.

Egy hét után anyámból buggyant ki a kíváncsiság.- Látom, közösen dolgoztok, de azt nem tudom, hogy mit.

Szilárd, mert ő volt most már a hivatalos tolmácsunk, magyarázta el ezt is több helyen.- A futónövény talaját jól elő kell készíteni. Aztán fut: fel a fára, jó magasra. A fának nem csinál kárt, a futónövénynek jó karója és életterülete lesz. Ez kétszeres haszon. Milyen érdekes lesz: lopótököt, főzőtököt, selyemtököt, uborkát meg más egyebet létra segítségével szedünk le a fákról. Fészek-előkészítés, magelvetés, felsegítés madzaggal a fa derekára - s más munka nincs, csak a leszedés.

A szülők lelkesedés nélkül belenyugodtak.

29