Szabó Mária: Régi magyar lakodalmas szokások és köszöntők a lendvavidéki falvakból (Lendva, 1996)

Még néhány apróság a lakodalmas ház tájáról

jaj, de nagyot ihatnék... ”, vagy :

“Hol van az a pincér, az a kutya pincér... ”

Máskor papírt égettek az üres üvegben, mondván, hogy "ég a ház, oltani kell...", stb.

A sötét beálltával a lakodalmas ház táját mindkét este meglátogatták a “lesük”. Az ablak alól lesték végig, hogyan megy a lakodalom és hogy jobban lássanak, még a függönyt is félrehúzták az ablakon miattuk. Elvárták, hogy kapjanak enni-inni is. A háziak, vagy a “forguduk” (ezek kisegítők a konyhában) kötényben hordták ki nekik a kalácsot, süteményt, húst, bort, mert ha nem kaptak, vagy ha nem voltak megelégedve, képesek voltak minden gazságra. Megtörtént, hogy “pelvát” szórtak a kútba, ezért aztán nem használhatták a kútvizet, hanem a szomszédból kellett hordaniuk. Lesőbe nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is eljártak - nők és férfiak egyaránt.

Két adatközlő említett menyasszonytáncot Kapcán és Völgyifaluban még a régi időkből. Ugyancsak Kapcán és Völgyifaluban említették a tálak szerinti ételköszöntőket, de elmondani már nem tudták. Ezeket, szokás szerint, a vőfély mondta el tálaláskor.

A régi lakodalmakat otthon tartották. Mindent kiraktak a szobákból. Az edényeket pedig a szomszédoktól hordták össze. A más falvakból való vendégeknek a házigazda volt “köteles” éjjeli szállást adni. "Párnát" vagy szalmát tettek le a padlóra és ott aludtak a vendégek. Rokon vagy szomszéd is segíthetett ilyenkor.

49