Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)
„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”
véllel bélelt nagy doboz fenekén nyüzsögtek a petékből kibújt kis fekete férgek. Isten tudja, melyik határban fedezte fel Attila azt az eperfát, amelyről nagy csomó levelet dézsmált naponta a hernyóinak.”3 A fenti idézet mintha Csontváry Kosztka Tivadar önéletrajzából lemre kiragadva: „...a természethez jártam tanulni, a rovarokkal, pillékkel, dongókkal, méhekkel beszélgettem; (...) A természet iránti szeretetem korán bontakozott (...) a selyemtenyésztéssel nagyobb arányban foglalkoztam, csókát, baglyot idomítottam...”4 Úgy tűnik, mintha a természetszeretet és a természettel való közvetlen kapcsolat előfeltétele volna annak, hogy költő- és festőpalánták, a majdani zsenik kiteljesedjenek. A természet titkainak ismerete avatja az erre kijelölt alanyokat panteista sámánná, az Istent a természettel azonosító mindentudóvá. De a beavatás nemcsak kellemes (sőt elsősorban nem kellemes) élményeket feltételez, hanem a sors ellen való kihívást is, halálközelséget: „Attila félig megfagyva vergődött az országúton a sötétben. (...) pár lépés után belesüppedt az útmenti árok havába. Sehogy sem tudott belőle kikecmeregni. (...) Sokszor gondoltunk arra, talán akkor este halt meg a mama, amikor ő ott bukdácsolt a havas országúton.”5 A fiatal Csontvárynak is van egy hasonló élménye: „Nagypénteken a daruréten egy madarat megsebeztem s a csatornán át kellett kelnem, de ugrás közben a havas partról lecsúsztam a feneketlen csatornába s csak halálos erőlködéssel vergődtem ki a partra. Hideg sötét lett, napfogyatkozás közeledett.”6 A két történet nemcsak a saját halállal való szembesülésben rokon, de abban is, hogy a sámánjelölteknek meg kell birkózniuk annak az elvesztésével is, aki (ami) számukra a legfontosabb. József Attilánál ez az édesanya alakja, Csontvárynál a Nap, ill. nagypéntek lévén Jézus, és mindkettőjüknek talán a világ, a világosság elvesztése a legnehezebb próbatétel. Meghaladná írásunk kereteit, ha valamennyi analógiára kitérnénk József Attila és Csontváry kapcsán, egy (és talán ez a legfontosabb tétel) további közös vonásuk említése nélkül viszont úgy gondolom, nem lenne teljes a szinkronicitások sorozata. 3 József Jolán 1999. 64-65. 4 Csontváry 1984. 76. 5 József Jolán i. m. 108-109. 6 Csontváry i. m. 76-77. 7