Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)
„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”
visszafelé olvasva vén, vagyis öreg - aki őrködik -, ős, az illető személy mély-énjének, archetípusának a hordozója...) Magyarán a névnap és a születésnap a szerves kultúrákban egybeesett. (Lásd pl. József Attila édesanyjának utónevét: Borbála napja, december 4. egybeesik a „mama” születésnapjával...) A költőnél már nem tartották be ilyen szigorúan ezt a szabályt, annál is inkább, mivel a név már jóval a megszületése előtt (talán másfél évezred óta) csak arra „várt”, hogy megfelelő hordozóra akadjon, aki méltón viseli. József Attila esetében elgondolkodtató, hogy vajon a név védte-e fiát, ősét, vagy fordítva, az „örökös” őrizte, vitte tovább a nevet. A dilemmát talán maga a költő oldja fel, amikor ezeket mondja: „Rám örökségnek csak a Név maradt már - / s én köszöntlek: ím kiiszom Nevedre / friss-vizű kancsóm...” (Rövid óda a kelő Naphoz, részlet) Az iménti fejtegetés alapján érdemes újra elidőzni költőnk nevének napja tájékán, hiszen ezen a réven talán valamifajta születéshez is eljuthatunk. Többször utaltunk arra, hogy Attila napja január 7. a naptárban. A költő a hetes számhoz a következő megjegyzéseket fűzi A hetedik című vers egy saját értelmezése kapcsán: „Úgy kell felfigyelnie a szavakra, mintha a saját nevét hallaná. (...) A hetedik csak abban van meg, aki éppen a verset csinálja. A hetedik az ő egyszerisége, egyedülvalósága, ami több, mint az, amit egyéniségnek szokás nevezni. (A Brassói Lapok 1936. július 5-i számában megjelent, Molnár Tibor által készített riportban, Kortársak... 299. sz.)”43 A hetes szám tehát József Attila számára is mágikus töltést hordoz, magasabb rendű „numera”, és nem az embert, hanem a költőt jelenti... Ezzel szemben a hatos az ember száma, József Attiláé, a József család hatodik gyermekéé, az első (élő) fiúgyermeké, de a teremtés hatodik napjának teremtményéé is, vagyis (megint) az emberi minőség száma. Vagy mégsem? Január 6. Vízkereszt napja, egyben háromkirályok ünnepe, Jézusnak a Jordán folyóban való megkeresztelésének napja, a görögkeleti vallású emberek karácsonya, a pogányok viszont ezen a napon ünnepelték a visszatérő napfényt... Tudnivaló, hogy a Magyar Szent Korona is január hatodikán, Vízkereszt napján került vissza (legutóbb) az Amerikai Egyesült Államokból. Ezzel analóg, szinkron eseményként értékelhető, amikor a kis Attila Vízkereszt napján, 1920-ban (az anya halála után, a párizsi béke43 József Attila 2005. III. 186. 63
