Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)
„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”
lagkép mutatta azt a helyet, időt, amikor az éjszakák és a nappalok egyenlő hosszúságúak voltak. Az elmúlt kb. két évezredben a tavaszpont a Halak tartományát majdhogynem teljesen végigutazta, és jelenleg valahol a Halak Halak dekanátusa és a Vízöntő Mérleg dekanátusa közé esik. Attila, az eleven kospont, tehát ennek a 26 ezer évig tartó nagyévnek egy olyan hídján robog át vonatán a kibillent időben, amely történetesen Szolnoknál libeg a Tisza vize felett. Az (érc-)oroszlán (vonat) a híddal lehetne maga az Oroszlán csillagkép is (vertikálisan) a Vízöntővel (Tisza) szemben. Maga a kompozíció ugyanitt Mérleggé lényegül ezen az időhídon: egyik karján (ez a jobb kar) József Attila bátorságával, a másik karján Attilácska sápadt, szótlan gyávaságával... Tekintettel arra, hogy a Mérleg levegős karakterű jegy, mint a Vízöntő, Attila eddigi kosságából fakadó tüzességét és attilaságából fakadó vizességét kiegészíthetjük mérlegségéből-vízöntőségéből fakadó levegősségével. Április 11 című versében így ír erről: „...nagy szél kapott föl egyszer engem / hirtelen, április estén.”, majd később: „...de fiát a szél el nem hagyja, / együtt nyögünk az erdőn éjjel.(Április 11, részlet) József Attila április 11-i vizet árasztó, tavaszi forgószele egy más vonatkozásban is fontosnak tetszik: „Kortársaik így beszéltek a hunokról: »Magas hegyekről alásüvöltő, egyre erőteljesebbé és gyorsabbá váló forgószél.« - majd a szerző tovább részletezi ennek a forgószeles hun haderőnek az anatómiáját és élettanát: - ...a sereg egy állandó forgó mozgást végez. Ezért találó, amikor forgószélhez hasonlítják a hun haderőt. A balszámy állandóan helyet cserél a jobbszámnyal, úgy forog, mint egy malomkerék, és lassan, de biztosan lisztté őrli a szemben álló felet. Az előrerohanásnak meg kell torpanni, mielőtt az ellenséges nyilak lőtávon belül érnek, hirtelen irányváltás történik jobbra és visszahelyez - kedés a harcvonal mögé. Nincs az a haderő, amit egy ilyen támadás ne bomlasztana fel.”27 Lovas íjászunk Kassai családneve és József Attila Április 11 című verse egy másik kassaira is felhívja a figyelmünket: Márai Sándor Kassán született 1900. április 11-én. Tény, hogy mindketten önként vállalt halállal haltak, de az sem elhanyagolható körülmény kettejük vonatkozásában, hogy egyikük vezetéknevében hordozta Máriát, ill. a máriaság csíráit (Márai - Mária), míg másikuk - mint azt a későbbiekben részletekbe menően kifejtjük - Szűz Mária képét vetítette minden arra érdemes 27 Kassai Lajos 2002. 12-14. 40
