Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)
„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”
a nagy mű, a nagy egyesülés, a mitikus alkímiai konjunkció tulajdonképpen már megvalósult. Igazság szerint tehát, vagyis az ige, a kimondott szó értelmében József Attilát illette meg Flóra, az írás szerint, vagyis az írott szó jogán viszont Flóra Illyés Gyulához tartozott. Ha az ige a kimondott, de elszállt szó, akkor az írás a testet öltött, de megmaradt szó, vagyis az ige testetlen, az írás testes. Ilyetén József Attila képviseli az igét, míg Illyés Gyula a testet... És most nézzünk szét Tihanyban, vegyük leltárba a látni-hallani valókat, de figyeljünk arra is, ami nem hallható: 1. Tihany szavunk a tih szótőre vezethető vissza, ami a szláv nyelvekben halk, csendes értelmű... 2. A település egyik legismertebb (természeti) nevezetessége a visszhang. A visszhangdomb a Pisky sétány végén húzódik, régen állítólag 16 szótagból álló mondatokat is visszavert a templom fala... 3. I. András királyunk a bencés szerzeteseknek adományozta a Tihanyi-félszigetet. Az eredetiben megmaradt tihanyi alapítólevél latin szövegében található magyar szavak nyelvünk első írott emlékei... 4. Tihany egy félszigeten fekszik (az egyetlenen a tavon), amely mintegy megszakítja benyúlásával a Balaton folytonosságát... Ezek után lássuk, hogy miként vallott egymásról az egykori két jóbarát. Hogyan festette le versében József Attila Illyés Gyulát és saját magát? Illyés Gyulának Minket, Gyuszi, szeretni kell s engem tán jobban s láthatóbban. Ki vassal szerelmet mível, az földet mível parasztsorban. Mi föld vagyunk, s ha meghalunk, minket nem is kell eltemetni, de addig addig el kell minket az istenek elöl szeretni. Mit ír Illyés Gyula kettejükről? „Életembe úgy folyt bele, mint egyik folyó a másikba. Én gyakran elnéztem az ilyet. Az Ozora melletti Gyánt-pusztán, apám családjának eredőhelye, a Sió és a Kapos egyesülésének szögében fekszik. Sokszor álltam ezen a helyen - élvezve, hogy térképen is meglelhető helyen állok így egymás nélkül kódorogva fojtott dühünk az égbe száll - s a fojtott düh az isten lelke s az isten földet nem kapál. (1928, 1928 v. 1930) 204
