Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)
„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”
silk meg a tizenegy alaki értékét: 1 + 1 = 2. A kettes szám - legalábbis a Jelképtár szerint -a megosztottság, a konfliktus, a mozgás és az egyensúly, ill. a szintézis szimbóluma.'30 A felsoroltak szinte pontról pontra leírják hőseink: Attila és Flóra 9 hónapig tartó stációit... A nyolcas és a hármas szám piktogramja (képjele, képírása) szintén olyan, hogy „megengedi” bizonyos, immár nem matematikai, inkább geometriai, grafikai műveletek végrehajtását. A nyolcas szám alakja, „kinézete” emberre emlékeztet (vagy, hogy pontosítsuk, emberkére). Gondoljunk pl. a gyerekek körében kedvelt kelj fel Jancsi nevű játékra, a mézeskalács-babákra, vagy a „pont, pont, vesszőcske...” kezdetű versikére, ill. az ehhez szorosan kapcsolódó gyermekrajzra, az ún. „török basára” (most kivételesen tekintsünk el a pontocskáktól, vesszőcskéktől). Ha tehát a nyolcas az embert jelenti (ezt is jelentheti), pl. az első embert, Adámot, akkor ennek a nyolcasnak, mint egésznek a fele, vagyis a felesége úgy kapható meg, hogy egyszerűen elfelezzük: hosszanti irányban átmetsszük (kivesszük belőle a bordát). A kapott alakzat: 3. Képletesen: $ * £ 3 Vagy ha úgy tetszik: £ + 3 — 8 Vagyis az egész(ség) - az emberség - fele a fele(ség)... Ezen a vonalon tovább haladva a nyolcas jelet felfoghatjuk úgy is, mint két egymást érintő kört (a „fekvő” nyolcas a matematikában a végtelen jele). ,A kör mindenekelőtt az ég, továbbá a gömb alakú égitestek jelképe (Nap, Hold), a látható és láthatatlan égi »kör«-öké (Tejút, Állatöv, planétapályák, fókörök, égi egyenlítő, melynek korong alakú síkja a naiv világképben a paradicsommal, az »égi Földdel« azonos), a mozgásé (a vándorló nomádok táborai és sátrai rendszerint kerekek) (...) a mozgásban az állandóságé, az ismétlődésé, a periodikus időé (...), a folyamatosságé, örökkévalóságé, tökéletességgé, a harmóniáé, a végtelené (...), a védettségé (...), az egységé (...), egyenértékűségé és egyenrangúságé.. ,”131 Innen nézve az egyik kört tekinthetjük Flórának, a másikat Attilának. Ha új fent össze akaijuk adni őket, akkor a két körből egy lesz, ahhoz hasonlatosan, mint két petesejtből egy zigóta, valahogy így: 8-*§->@-+0 130Hoppál Mihály i. m. 194. i. m. 128 166
