Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)

„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”

Játék volt-e mindez, vagy a még (utolsó morzsáit rágó) századunkban is élő mágikus szám-betű megfeleltetés, a József Attilára oly jellemző névvarázs jegyében? Vagy netán az élete utolsó hónapjaiban észlelt kóros jelentőség-tulajdonítás egyik első jele? (Melynek során, például, különös, végzetes szerepet tulajdonít három gyufaszálnak, illetve annak, hogy barátjával együtt éppen hárman lesznek jelen a pszichiáter-profeszszomál...)

Nehéz erre egyértelmű választ adni. Mégis, gondoljunk arra, milyen komoly szerepe volt a játéknak József Attila verseiben és életében is. Felidézhetjük egy másik, valószínűleg nagyjából ugyanekkor teleírt papírlapját, ahol ugyancsak matematikai műveletek láthatók, amelyek végső soron a kódolt szöveg - send more money (küldj több pénzt) - betűinek megfelelő számjegyeket eredményezik. A három angol szó számmegfeleltetése ugyanúgy divat volt a harmincas években (Gratzer József klasszikus rejtvény könyveiben is szerepel), mint a mi dokumentumunk névmegfeleltetéséből alakult játékos jellemzés.

A játék, a játékosság, a névvarázs (és a fokozott jelentőségtulaj donítás) nem is igen választhatók el egymástól ekkor, a költő életének utolsó évében. (Ekkor, harminckettedik születésnapján, az akkor igen jól ismert márkanevű Flóra szappannal is megajándékozzák.)

Befejezésül magát a költőt idéznénk:

És tudom, mint a kisgyerek, csak az boldog, ki játszhat.

Én sok játékot ismerek, hisz a valóság elpereg

és megmarad a látszat. [142. oldal]” (Szőke György 2001.)

Sajnos, a szóban forgó noteszt eddig nem volt alkalmam tanulmányozni, így elsősorban Szőke György és Váradi Izabella írása szolgál kiindulásul megjegyzéseimhez. Először is örülök annak, hogy egymástól függetlenül többen is ugyanarra a következtetésre jutottak József Attila „szám-nevei” kapcsán. Hiába, a számok nyelve úgy tűnik, egzaktabb, a nyelv viszont (különösen, ha költői) éppen pontatlanságából fakadóan tarthat számot többértelműségre, és talán ettől gazdagabb...

A tanulmányok szerzői mindketten azt a következtetést vonták le (a megfejtés ismeretében), hogy József Attila Játékos matematikai jegyzetei” nem 1936-ban keletkeztek, mint ezt korábban (Lengyel András ku161